Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
SZEMLE - HORVÁTH JÓZSEF: Egy 17. századi győri Obrist életrajza. Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis. Bádeni Lajos (1655-1707)
jelzőkkel illettek; hogy ismét a kötet fülszövegét idézzem: „Hívták a Birodalom pajzsának (Schild des Reichs), majd Bécs ostroma után a Habsburg propaganda Török Lajos néven (Der Türkenlouis) emlegette. Oszmán ellenfelei Vörös királyként (Roter King) rettegték a harcmezőn viselt jellegzetes vörös zubbonya miatt.” Szinte hiheteden, de erről a kiváló hadvezérről ez idáig magyar nyelven nem készült még átfogó tanulmány; emiatt különlegesen fontosnak tartom Bagi Zoltán Péter 2019-ben megjelent kötetét, mely a pécsi Kronosz Kiadó és a Magyar Történelmi Társulat „Sziluett” című, „Korszerű történelmi életrajzok” alcímű közös sorozatában látott napvilágot. Abban a sorozatban, melyben — többek között — a történetíró Brodarics Istvánról, az Erdélyi Fejedelemség korai történetében fontos szerepet játszó Fráter Györgyről, valamint a szigetvári hős Zrínyi Miklósról jelent meg kismonográfia a kora-újkor nagyjai közül. Talán már az eddig leírtakból is sejthető, hogy jelen kötet szerzőjének egyfelől levéltári alapkutatásokat kellett végeznie, másfelől hatalmas mennyiségű — főként idegen nyelvű — forrásközlést, illetve szakirodalmat kellett áttanulmányoznia. Ezen feltevésünket teljességgel igazolja jelen kötet forrás-, valamint irodalomjegyzéke. A publikálatlan levéltári dokumentumok többségét Bécsben, az osztrák állami levéltárban (Österreichische Staatsarchiv), azon belül a Haus-, Hof- und Staatsarchiv állományában tanulmányozhatta Bagi Zoltán Péter. A kiadott források 27 tételes jegyzéke több fontos 17. századi végi - részben latin, részben német nyelvű — forráskiadványt tartalmaz. Míg a hivatkozott szakirodalom 111 tételéből 81 német nyelvű, és csupán 27 magyar! Bár az irodalomjegyzék részletesebb elemzése nem lehet jelen könyvismertetés feladata, talán nem érdektelen utalnom arra: 2005-ben, Bádeni Lajos születésének 350. évfordulóján rangos tanulmánykötetek láttak napvilágot német kiadásban, ’ melyekből több tucatnyi fontos tanulmány új kutatási eredményeit hasznosíthatta Bagi Zoltán Péter. Ezzel szemben a hazai tanulmányok döntő többsége Buda várának 1686. évi visszavívásával, valamint az azt követő évek sikeres felszabadító harcaival5 6 foglalkozik csupán. Úgy vélem, hogy ezen adatok és tények már önmagukban is érzékeltetik a Szerző által vállalt feladat nagyságát! Az összesen 265 oldal terjedelmű kiadványból mintegy 200 oldalt foglal el a tanulmány „főszövege”, mely hat fejezetből épül fel. Ezek terjedelmi arányai jelentősen különböznek egymástól: a harmadik - „Lajos Vilmos, a katona” - című fejezet önmagában 110 oldalt tölt ki, érzékeltetvén ezzel is azt, hogy a monográfia szerzője Őt, mint hadvezért és katonát tartja a leginkább bemutatásra méltónak. Kb. 25-25 oldalt kap a származás és család, illetve az uralkodó és politikus tárgyalása; míg a magánélet — neveltetés, ifjúkor, illetve házasság, család — _________________________________5 mernie__________________________________ 5 Talán a két legfontosabb: Froese-Wa/ter 2005, illetve Hohrath-Rehm 2005. 6 Pl: Szabály 1986; S^ita 1989. 218
