Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés
A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet a 1 6. század közepén. mustra feljegyzése szerint maradéktalanul el is ment a hadba.140 A lovasok egy havi zsoldja 265 forint 60 dénárt, míg a gyalogosoké 88 forintot tett ki, vagyis mindösszesen 353 forint 60 dénárt. Az 5 tartomány hadainak összesítő jegyzéke alapján tudható, hogy Nádasdi 3 hónapnyi hadfelkeléssel tervezett, aminek a teljes költsége 1060 forint 80 dénárt jelentett.141 A jobbágyok és zsellérek aló. század közepén meglehetősen gyakran vonultak hadba. A sárvári, kapui és lékai tartományok ispánsági hadai az 1550-es években hét alkalommal keltek fel a vármegyei hadba, azon kívül még 4 esetben vetette be őket Nádasdi a saját fegyveres akcióiban. 1550 és 1559 között összesen tehát 11 bevetésen vettek részt, 1-3 hónapos időtartammal, és többször előfordult, hogy egy évben kétszer is.142 Rendszeres volt a kanizsai tartomány jobbágyainak behívása is, így a 6 vármegyei had mellett ők is jártak 1559-ben Szigeten. Az ismert hadakozások mellett a tartományi gyalogok veszedelmes időkben, vagy várható portyák esetén gyakran vettek részt alkalmilag a várak védelmében, illetve biztosítottak fegyveres kíséretet Nádasdinak, feleségének vagy a prefektusoknak. Magyar Bálint, a nádori zászló főhadnagya Nádasdi halála után tovább szolgált immár Kanizsai Orsolya vártartományainak főhadnagyaként, így alá tartoztak az egyes ispánsági hadak is.143 Nagyobb portyák esetén nemcsak a vártartományokból, hanem a kisebb birtokokról is felkelt a jobbágyi had, így 1551- ben a Szentgrótot és környékét kifosztó Velidzsán béget üldözőbe vevő seregekben és a győztes veszprémi csatában is sok ispánsági fegyveres vett részt.144 Csányi Ákos írta Nádasdinak az 1561-es szántói csata után, hogy nagysákodparancsolna mindeneknek, hogy tarttanák készen makokat, mind szemekkel, mind jobágyokal -aym, hogy valamikort és mely jelé az türük indul, azpnal jel támagyanak. ” A többszörös túlerőben lévő Szinán agát legyőző 400 fő körüli magyar sereg zöme ugyanis a birtokokról felkelt gyalogos volt.145 A falvak és városok azonban a saját védelmükre is állandó vagy alkalmi gyalogosokat tartottak, így aratás, szüret vagy más munkák idején puskás strázsákat fogadtak, míg sok településen folytonosan szolgáló darabontokat vagy virrasztókat tartottak a városi palánkok, a kerítések és a sorompók védelmében.146 Nyilvánvaló tehát, hogy a török árnyékában a jobbágyok és zsellérek életének mindennapos velejárója volt a harc, valamint a tartományok népéből sokan éltek alkalmilag vagy rendszeresen fegyveres szolgálatból. Ez a főként a jobbágyok és zsellérek szolgáiból, bérlőiből, menekültekből 140 Nádasdi vártartományokból küldött hadának mustrája 1552. OL E 211 Lymbus 121. d. 24. tétel 35. folio. 141 Az 1552. augusztus 10-i hadfelkelés OL E 211 Lymbus 105. d. 3. tétel 239-242v. folio. 142 A vármegyei nemesi felkelés: 1550, 1552 június, 1552 augusztus, 1554, 1555, 1556, 1557. Nádasdi magán bevetései, Kanizsára: 1556 november, Szigetvárra: 1557 1558, 1559. 143 „... Mert nacsákodfű hadnagya fejébe, tisztesékébe járó dolok ... ” Csányi Ákos levele Nádasdi Tamásnak. OL E 185 Miss. Csányi Ákos - Nádasdy Tne Kanizsay Orsolya nr. 21. 144 Szatlóczki 2018. 47. 145 Csányi Ákos levele Nádasdi Tamásnak 1561. július 21. Csány OL E 185 Miss. Csányi Ákos - Nádasdy T. nr. 424. 146 1565. december 3. OL P 507 4. 4. nr. 10. 34
