Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés
S^ai/óc^ki Gábor álló lakosi (subinquilinus) réteg képezte a magyar mezei hadakba toborzott gyalogság bázisát is, illetve a szolgálat felhagyásával ide tértek vissza a veteránok. Végezetül szólnom kell az úgynevezett „telekkatonasá^ intézményének a fentebb leírt és megismert hadfelkelési rendszerrel való viszonyáról. Kezdhetném akár azzal is, hogy egy etimológiai szótárt kézbe véve leírom, mit is jelentett a középkorban a telek és a katona, illetve hogy a kettőből a 19. század elején megalkotott kifejezés mennyire értelmetlen és mekkora része volt a hadszervezet félreértelmezésében. Ebben persze nem én lennék az első, mivel utalt már erre Borosy András és Kubinyi András is, de kényszerűségből mást nem használhattak.147 Zsigmond király sokat idézett 1397. évi dekrétuma Nádasdi instrukciója, Freisingi Ottó leírása, a kolozsvári hatvanad,148 a kanizsai heted vagy éppen az egri negyed tükrében ugyanis nem egy tartalmában soha nem létező 19. századi fogalom alapján elképzelt hadszervezeti reformot iktatott törvénybe, hanem egy akkor már évszázadok óta létező hadfelkelési szokásjogot és annak aktuális hányadát. Nem mond ellent ennek maga a törvény sem, hiszen mindössze annyi derül ki belőle, hogy minden 20 jobbágy után állítsanak egy íjászt. Az úgynevezett telekről, ahogy azt a szakirodalom évszázados vitája is számtalanszor megállapította már, egyetlen szó sem esik benne.149 Ugyan így az 1435. évi törvény 2. cikkelyében sem „telekróT, hanem csak saját ülésről és földről {proprias sessiones et terras) esik szó, amiből sem annak hányada, sem birtokosának rendtartása nem következik.150 A sessio és annak kertföldje után ugyanis elvben az is cenzussal, ajándékkal és szolgálattal tartozott, aki valamilyen oknál fogva jobbágyi szolgálatot nem tartott. Először az 1454. évi IV. törvénycikkelyben szerepel a porta, mint adóegység alapú hadállítás, azonban vélhetően itt sem másról van szó, mint 1552-ben.151 Másként az 1454. évi IV. törvénycikkelyben az tekinthető újításnak, hogy akkortól alkalmanként az adózásban már jó ideje használatos porták alapján állapították meg az elvárt létszámot, míg a hadállítás továbbra is a velálbeli ülést birtokló jobbágyok és zsellérek személyes felkelésének a portaszámhoz igazított valamely hányadán alapult. Ezt bizonyítja ugyanis további törvényeink egész sora. Egyaránt van példa a csak a birtokosok és jobbágyaik személyes felkelésén alapuló mozgósításra, valamint a portaszám szerint elvárt létszám és a személyes hadakozás együttesére, mint aló. század közepén. A legszemléltetőbb példa az 1463-as törvény II. cikkelye, amely szerint a nemesek a jobbágyaik száma szerint mentek hadba, tehát mint régen a portaszámaiktól függetlenül, azok személyes felkelésének bizonyos há147 ,ylz első problémám a telekkatonaság (.militia portalis) kifejezéssel kapcsolatos, ami ugyanis, ahogy atp Borosy olyan szépen előadta, ebben a formában újkori terminus technicus. Szükséges rosszként mindenki használja (mint magam is pl. ebben a tanulmányban), de egyszer ki kellene mondani, hogy csak szükségmegoldás. ” Kubinyi 2000. 412. 148 de singulis sextaginta mansionibus unum armatum decenter ordinatum ad exercitum nostrum transmittere tenebantur.” 1316. DF 281031. Jakab 1870. 37. 149 Vonatkozó irodalom a lábjegyzetben. Borosy 1971. 15. 150 CJH I. 247. 151 CJH 1.319. 35
