Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés
A magyar vármegjei és vártartományi hadszervezet a 16. század közepén. A három hónapra meghirdetett hadhoz szükséges pénzt a prefektusoknak kellett beszednie a jobbágyoktól, szegény jobbágyoktól, zsellérektől, szabadosoktól és minden más rendtartáson lévőktől, kivételt csak a tartományok prédiálisai és nemesei, illetve az alattuk élők képeztek. így például az 1557. évi őszi győri hadba mozgósított sárvári lovagok és gyalogok zsoldját Sennyei szedette be az otthon maradottaktól.123 Nádasdi külön kiemelte, hogy akiknek bárhol portájuk van, azok mind a lehetőségeikhez mérten közé adjanak, és arról egy név szerinti lajstromot vegyenek fel. Mindazonáltal megtiltotta, hogy az összeírást a bírók és az ispánok végezzék el, mert az a szokásuk, hogy hamisságból a szegényeket terhelik, míg a gazdagabbakat megkímélik a fizetéstől. Amennyiben pedig a hadjárat megszakadna, vagy nem tartana három hónapig, az előre beszedett, de fennmaradó pénzt a lajstrom szerint adják vissza mindazoknak, akik abba beleadtak. A legérdekesebb mégis az, amit a jobbágyok kapcsán a gyalogosok kiállításáról írt. Az olyan jobbágy ugyanis, akit gyalogosnak választottak, de maga helyett mást állított, azt külön lajstromba kellett írni, és a pénzt is később fizette meg. Aki viszont megengedte, hogy a polgárok, avagy a többi jobbágy kiválassza és felfogadja, az nem tartozott sem a zsoldban, sem a felruházás és a felfegyverzés költségében a község közé semmi fizetéssel, továbbá az őt felfogadóknak kellett gondoskodnia arról, hogy távollétében a házában ne károsodjék. A kiválasztott gyalogosokat jól fel kellett szerelni, azoknak legalább puskával, karddal vagy szekercével kellett kiállniuk.124 Ugyanakkor a korban faluhelyen a puska már teljesen hétköznapinak számított, de a gyalogság sokszor használt még dárdát és íjat is.125 A végül így felálló urasági seregnek leggyakrabban az egyes urasági ispánságok ispánjai lettek a hadnagyai. Az 1552 májusában Veszprém ostroma miatt Pápára küldött 100 kapui puskás gyalognak Flóris ispán lett a hadnagyuk, akit 2 lovasa és Berta csapodi ispán kísért.126 Nádasdi instrukciójából tehát egyértelműen kiderül, hogy a vármegye közé küldött hadba az uraság a törvények által meghatározott portahányad szerint tartozott lovast és gyalogost küldeni. Ezzel szemben az uraság ispáni127 hatalma alá tartozó ispánsága-123 ,AZJÓ-yákról valógyalohogról, lovakról csak eresem az számát mönyi köt, én magam kiszedem, fel vetem azpézét,... Sennyei Ferenc levele Nádasdi Tamásnak 1557. augusztus 14. Sennye. OL E 185 Miss. 32. d. Sennyey Ferenc - Nádasdy T. nr. 474. 124 Nádasdi Tamás levele Pellérdi Ádámnak 1552. július 28. Rohonc OL E 185 Miss. 24. d. Nádasdy Tamás — Pellérdi Litteratus Adám nr. 1. 125 „... Zalába sok falukból eskütek küzjikbe, és hogy vadnak Zalába oly faluk, kibűi negyven puskás megyen kiisfkbe...” Csányi Ákos levele Nádasdi Tamásnak 1555. november 26. Csány. OL E 185 Miss. 7. d. Csányi Ákos - Nádasdy T. nr. 98. „... az egyedutaiak fegyveres kézgelpuskásokai, kéz Ijosokal, dárdásokal, lovagokai utánnok az becsehelyiek után és űzték az becsehelyiehet... ”1565. OL E 185 Nádasdy cs. lt. 6. tétel nr. 22. 126 „... ezen helön szfzpusgást szerezgenök Kapu tartománba, Pápára külgyék eköt előttek hattam Fórián espánt, hogy velők löggen három lovon való emberrel.” Sennyei Ferenc levele Nádasdi Tamásnak [1552.] május 31. Sárvár. OL E 185 Miss. 34. d. Sennyey Ferenc - Nádasdy T. nr. 700., „... centum peditum Florianus cum duobus equitibus et Bartholomeus offiáalis de Chapod... ” Poki Menyhért levele Nádasdi Tamásnak 1552. június 2. Vitnyéd. OL E 185 Miss. 29. d. Poky Menyhért — Nádasdy T. nr. 5. 127 A birtokos fejedelmi és bírói hatalmáról, nem pedig a vármegyei ispánságról van szó. A korban ennek az elnevezése ugyancsak ispán volt. A birtokosok comes címe ispánt jelentett, magyarul annak is írták. 30
