Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés

S s^atlóc^ki Gábor

július végi eleste után. A másik adatsorban Tinódi azt írta, hogy a várható ostrom miatt a völgyből, Egerből, Tállyáról és Felnémetről a korábbi gyalogok mellé még berendelt további 75-öt, végül pedig a falvakból 34-et. Az 1551-es urbárium adatsorai és az 1552 őszi helyzet között ugyan biztosan akadtak különbségek, de vélhetően nem akkorák, hogy az egyes hányadok közti eltérések néhány dzednél nagyobbak legyenek. A legegyszerűbb Eger, Tállya és Felnémet adatait összesíteni, ahol 1551-ben 292 jobbágy és zsellér élt, aminek a 75 gyalogos a 3,89-edét, avagy kerekítve a negyedét jelentette. A völgybeli 9 faluban feljegyzett 134 jobbágynak és zsellérnek a 34 gyalog pedig a 3,94- edét, másként szintén a negyedét adta. Tinódi azonban az elsőnek érkezett 110 gyalog származásáról semmit nem írt, mégis joggal feltételezhető, hogy ők a maradék és egyben Egertől távolabbi birtokokról érkeztek. Amennyiben az összesen 931 jobbágyból és zsellérből a még nem számolt 505 főt veszem alapul, akkor annak a 110 gyalog a 4,59-edét teszi ki. A három hányados ádaga 4,25-re jön ki, amiből egy egészen rendkívülinek mondható mozgósítás képe tárul elénk. Eszerint Dobó prefektus a több megyényi területen elszórt egri tartományból először augusztusban a távolabbi birtokokról hívta be a jobbágyokat és zselléreket, mégpedig minden negyediket. Szolnok eleste után végül Eger környékét is beparancsolta, ugyancsak a negyed elvét alkalmazva. Ráadásul a közel 90 főnyi mesterember és szolgáló, illetve az ispánok 46 lovasa még ezen felül vonult be a várba. Előfordult az is, hogy a heted és a negyed hányadánál is nagyobb, lényegében a teljes tartományi felkelést (insurrectio) is meghaladó mértékben mozgósították a jobbágyokat és zselléreket. Sziget várának 1555. évi ostroma idején Kerecsényi László, mint a birtokos király képebeli prefektusa 450 főt tudott a városiak közül fegyverbe állítani, valamint 100 lovast vélhetően a tartomány ispánjainak szereiből.111 Sziget városának 1551-es részletes összeírása szerint a város 100 házában 371 család lakott, amiből kb. 50 családfő a hadban szolgálhatott. A 100 házbirtokosnál 1555-ben sem lehetett több, 1565-ben például 82 sessiot írtak össze. Mindenesetre annyi biztosan állítható, hogy a 450 felkelt városi gyalogos kb. 4-4,5-szerese lehetett a városbeli házbirtokosokénak, ami csak úgy lehetséges, ha a lakosok családfői is mind felkeltek.112 Mivel a szigeti mezei hadban ekkor 200 lovas szolgált, és biztosan tudjuk, hogy Kerecsényi nem kapott segítséget, a 100 lovas többlete Egerhez hasonlóan vélhetően a vár tisztjei által tartott ispánságokból származott.113

Mindazonáltal érdemes megvizsgálnunk azt is, hogy ténylegesen is a jobbágyokból vagy a zsellérekből állt-e a vártartományok saját hada, vagy az 1550-ben Pápára küldött hadfelkelők? Minderre kiváló forrást szolgáltat Nádasdi 200 gyalogjának 1555-ben készült mustrája. Az iratban ugyanis a birtokonként kiállított tizedek sorrendjében, tolli „... vagyon hats^áv^ angyalok, és háromssp^ s^olkáló ember. Kérdem a% várasi népet, menyi volna fegyverfokható hűitek. E^t mondó hogy vagyon iitüdféls%á%!’ Csányi Ákos levele Nádasdi Tamásnak 1555. október 5. Kanizsa. OL E 185 Miss. 7. d. Csányi Ákos — Nádasdy T. nr. 86.

1 \2 S^akály 1970. 66. 92.; 1565-ös szigeti urbárium OStA Finanz- und Hofkammerarchiv. Vermische ungarische Gegenstände. Conscriptiones. Fase. 3. Rote Nummer 42. Konv. 68/A.

113 S%atlóc%ki2016. 177. 1554-es jegyzék szerint közel 200 birtokon, mintegy 1500 porta tartozott Szigethez, melynek 13 ispánját név szerint is ismerjük. Az egrinél 2-3-szor nagyobb szigeti tartományból bőven lehetett 100 ispáni lovas. Elvben több is. Tímár 1989. 140-150., 154.

27