Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés
S ^atlóc^ki Gábor elindítania, a mustrában csak 10-et jegyeztek fel. Csórón András 1549-ben még 302 portányi birtokkal rendelkezett a dobrai, rohonci és szalónaki tartományokban, 1550- re azonban a Batthyány Ferenccel felerészben közösen, feltehetően zálogban bírt részek, visszakerültek Batthyányhoz, így 112,5 portával csökkent a kötelezettsége. A megmaradó dobrai 189,5 porta után pedig pontosan kiállította annak ötödét, másként a 38 gyalogost. Batthyány Ferencnél viszont az 1549-es megyebeli 611,5 portához hozzáadva a Csorontól visszakerült 112,5 portát, összesen 724 porta után 144-145 gyalogossal tartozott volna, azonban csak 140 főt küldött. Hasonlóképpen kevesebbet adott Salm, aki az 542,5 portája után 108 helyett 90 főt, míg Székely Magdolna 260,5 portájáról 52 helyett csak 46-ot állított ki. A néhány fős hiány azonban nem feltétlenül jelentette a kötelezettség nem teljesítését, hiszen annak számtalan oka lehetett. A rovásadó és a hadba hívás között eltelt egy évben bőven előfordulhattak olyan helyzetek, mint például járvány vagy tűzvész, amire hivatkozva könnyen lehetett felmentést kérni az adott portaszám után. Emellett a nagyobb számú gyalogosokkal nem csak választott tizedeseket küldtek, hanem általában a tartományi ispánok is velük tartottak hadnagyként. Egy-egy ispáni szerben pedig 2-3 lovas is lehetett, amit általában kettő lovasonként három gyalogosnak számítottak be.84 Mindezekből kifolyólag összegzésként megállapítható, hogy a Vas megyei urak mindenben maradéktalanul eleget tettek a kötelezettségeiknek, sőt azt túl is teljesítették. A Vas megyei és az oda számolt mintegy 2510 portányi birtokaik után, 502 fő helyett, 572 gyalogost állítottak ki. A megye egyházhelyes nemesei a veláltartó nemesekkel közösen, a mustra szerint 1007-en jelentek meg, és bár 1549-ben nem írták össze őket, de az 1554-es rovásjegyzékben85 szereplő 1001 egyházhelyeshez képest gyakorlatilag még úgy is szinte mindenki megjelent, hogy a hadvégi mustrán közel 60 hiányzót jegyeztek fel, illetve a távol maradó idősek és betegek számáról nincs adatunk.86 Sennyei Ferenc 1561-ben 900 egyházhelyes és 160 veláltartó nemesről írt, amiből ha levonjuk az 1550-ben hiányzókat, akkor ismét csak 1000 főt kapunk.87 A veláltartó nemesek ezen felül 235 gyalogost küldtek Pápára. A teljes 3687 portából levonva az urak Vas vármegyébe eső 2348,5 portányi részét, a fennmaradó 1338,5 porta után a köznemességnek és az egyházi birtokosoknak 268 gyalogost kellett küldeniük. A hiányzó létszám mindössze 33 fő, amire könnyedén magyarázatot adhat a felmentett nemesek része, illetve a további olyan birtokok, amelyek után más megyébe számoltak el Vas megyei portákat. 84 S^atlóc^ki 2016. 174-180., „...jó szerrel bocsátnék a^ ötedért lovagot, csjak érthetném, hány gyalogért vennének be egy lovagot...” Kecskés Pál levele Nádasdi Tamásnak 1550. szeptember 22. Szentgyörgy. OL E 185 Miss. 16. d. Kecskés Pál - Nádasdy T. nr. 1. 85 1554. OL E 158 XI. Tomus. 283-328. folio. 86 Hiányzók jegyzéke Vas megyéből [1550] OL E 211 Lymbus 121. d. 23. tétel. 22-23. folio. 87 „kilőne s^áz nemös ember vagyon egy ház helyi, velői tartó nómes ember szjz LX vagyon. ” Sennyei Ferenc levele Nádasdi Tamásnak 1561. május 4. Vasvár OL E 185 Miss. 32. d. Sennyey Ferenc — Nádasdy T. nr. 680. 21
