Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés
A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet a 16. század közepén. Mindezek után már egyszerűen ellenőrizhető, hogy a Vas megyei hadak mozgósítása mennyire volt sikeres és hatékony. A megye 3687 portájának ötödé 737 gyalogost jelentett, ehelyett azonban az urak és a nemesek 802 főt küldtek hadba. A hiányzókat és felmentetteket tehát bőven ellensúlyozta a túlteljesítők többlete. Az 1000 fő körüli egyházhelyes nemességnek feltehetően szinte a teljes fegyverforgatásra képes része megjelent, mintegy 850 fő. Három Vas megyei járásból 1556 augusztusában 463 egyházhelyes nemest mustráltak a táborban, miközben mindközül a hiányzó negyedikben éltek a legtöbben.88 Mindezeket figyelembe véve a fegyverbe szólítható egyházhelyesek száma a megyében körülbelül 850 fő lehetett, ezt egészítette ki 1007 főre a hozzávetőlegesen 160 veláltartó köznemes, akiknek számát Sennyei Ferenc leveléből ismerjük. A Vas megyénél tapasztaltakat a legkönnyebben a mustra végén szereplő Moson megyei összesített adatokkal tudom összevetni.89 Eszerint innen 15 lovas és 175 gyalogos jelent meg, míg az 1549-es rovás szerint 730 porta után, 146 gyalogost kellett táborba küldeniük. A megyében 1555-ben 7 egyházhelyes nemes ment hadba, míg 1550-ben alig 21 volt a számuk.90 A Moson megyeiek tehát a Vas megyeiekhez hasonlóan a gyalogosok tekintetében bőven túlteljesítették a törvényi kötelezettségüket, míg a lovasokat alighanem a személyesen megjelenő nemesség adta. Hátra van még Győr megye, ahonnan úgyszintén rendelkezünk egy teljes mustrával, azonban némileg bonyolítja a számolást, hogy a győri püspökség birtokait 1549-ben nem írták össze, és 1550-ben a hadba sem mentek el, mindazonáltal a mustrában feljegyezték a hiányzó egyházi nemeseket. A levelekből azonban kiderül, hogy a püspök a maga részéről járó ötödöt és az egyházi nemeseit októberben a győri vár védelmére mégiscsak berendelte, de erre való hivatkozással a megye „közibe” nem engedte el őket. A győri hadról két mustra is fennmaradt, az első még Pápán készült szeptember 21-e után, a második már az átvezénylést követően Győrben, október 3-án és 4-én.91 Az 1549-es rovásban szereplő 238 porta után elvben 47 gyalogost kellett kiállítani, míg egyházhelyes és egyházi nemesből 64 fő volt a megyében. Mindebből a két mustra alapján 43 egyházhelyes nemes jelent meg, továbbá a püspök 21 egyházi nemese, és az ötöd alapján számolt 47 gyalogból az október 4-i mustra alapján 10 fő hiányzott. Közülük a csornai prépost esetében gyanítható, hogy a Nádasdi Tamás kegyurasága alatt lévő egyházi birtokokról Vas megyéhez vonultak, míg Török János 6 portája utáni 1 gyalogos a veszprémi hadhoz csatlakozott és Pápa védelmére maradt. Más a helyzet a pannonhalmi apátságnál, mivel az ő két gyalogosuk, amit egyébként a csornaiakkal együtt számoltak a mustrában, bár nincsenek benne a felmentést kapók jegyzékében, de a lövöldiekhez hasonlóan vélhetően 88 1556-ban Vas megye három járásából megmustrált 463 egyházhelyes nemesből 114 puskával, 193 dárdával és 156 karddal ment a hadba. Ivánéi Péter levele Nádasdi Tamásnak (Melléklet) 1556. május 7. Sennye. OL E 185 Ivánczy Péter — Nádasdy T. nr. 33. 89 Moson megye 1550-es mustrája. OL E 211 Lymbus 121. d. 23. tétel 16. folio. 90 1555-ös Moson megyei mustra egyházhelyesekre vonatkozó része. OL E 211 Lymbus 121. d. 23. tétel 28v. folio. 91 OL E 211 Lymbus 121. d. 23. tétel 18-21v.. folio.; OL E 185 Miss. 14. d. Héderváry György - Nádasdy T. nr. 2., illetve OL E 185 Nádasdy cs. lt. 30. tétel nr. 154. 22
