Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés
A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet a 16. század közepén. Miután a pápai had szeptember 21-éré, a kanizsai pedig szeptember 25-ére táborba szállt, a megjelent nemesekről és az általuk kiállított ötöd szerinti gyalogosokról egyegy mustra készült. Mindebből két mustrajegyzék maradt fenn. Az egyik a Győr vármegyéből megjelent hadat, illetve a hiányzókat, a másik pedig Vas megye részletes, míg Moson megye és a Pápára gyűlő zalai megyerész összesített adatait tartalmazza.82 Mindkettő pár nappal szeptember 21-e után készülhetett. A kanizsai mustrát Bánfi István levele szerint szeptember 30-án tartották, de annak jegyzéke sajnos nem ismert. Valamivel később, október 4-én egy újabb mustrajegyzék készült a Győr városába átvezényelt 80 gyalogosról és a megyei had hiányzó részéről. A legkönnyebben a Vas megyei urak által küldött gyalogok létszáma vethető össze az 1549-es rovásadó jegyzékével, mivel név szerint is felsoroltatnak a szolgálatra kötelezhetők. Eszerint Nádasdi, a megye főispánja 170 gyalogost küldött, miközben 1549-ben 230.5 portával bírt, ami után csak 46 gyalogossal tartozott volna hadba szállni. A számok azonban némi korrekcióra szorulnak, mivel az 1549-ben még Nádasdi által bírt vörösvári tartomány 1550-ben már ismét Erdődi Péter kezén volt, így az ott összeírt 46.5 porta után így nem Nádasdinak, hanem Erdődinek kellett kiállítani az ötödöt. Ugyancsak Vas megyéhez kell számolni az egervári tartomány zalai részét 31,5 portával, valamint a sárvári tartomány Sopron megyei részeit 161,5 portával, mivel mindkettő területéről a Vas megyei hadba vonult az ötödrész. Valójában tehát 377 portával számolva Nádasdinak 75 gyalogost kellett volna adni, az összeírt 170 helyett. Felmerülhet persze az is, hogy a Sopron megyei kapui tartomány ötödét is Vasba számolták, azonban ha mindent összesítve 626,5 portát veszek alapul, akkor is csak 125 gyalog lenne az ötöd. Nyilvánvaló tehát, hogy Nádasdi a tisztéből fakadóan illő és másoknak is példát mutató sereget küldött, méghozzá több mint kétszeresét a rá kiszabott létszámnak. Az egyetlen részadat Egervár esetében ismert, ahol a zalai és vasi részek 75,5 portája után Török Bernát udvarbíró az ötödrész szerint 15 gyalogost szerzett, igaz végül csak 14-en mentek el közülük.83 Erdődi Péter esetében ismét javítani kell a rovás adatait, mivel ahogy fentebb már szó esett róla, 1550-re újra az ő birtokába került a 46,5 portányi vörösvári tartomány. Ezen felül hozzá számolták a jáki apátság 21,5 portáját is, ezért az 1549-es 121 portáját kiegészítve, összesen 189 porta után tartozott 38 gyalogossal. A mustra szerint ő is többet küldött, mégpedig 44 főt. Szintén az urak között szerepelt Révai Ferenc nádori helytartó mindössze 7 gyalogossal, ugyanakkor 1549-ben neki még nem voltak Vas megyei birtokai, ahogy később sem, így feltehetően egy kisebb zálogbirtok ötödét küldhette. Enyingi Török Jánosnak 61,5 portája volt, ami után pontosan az ötöd szerint 12 gyalogot állított ki. így tett Tarnóci András is, aki 75 portás körmendi tartományából 15 gyalogost adott. Újlaki Ferenc győri püspök és királyi helytartó csak a keszői vártartomány után küldött gyalogost, és bár az 56 porta után 11 gyalogost kellett volna 82 OL E 211 Lymbus 121. d. 23. tétel 15-16. folio. 83 Török Bernát levele Nádasdi Tamásnak 1550. szeptember 20. Egervár. OL E 185 Miss. 41. d. Török Bernát — Nádasdy T. nr. 7., a levél eredeti melléklete a gyalogosok neveivel OL R 285. Szalay Ágoston gyűjteménye 2. d. XVI. század é. n. 20
