Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - PERGER GYULA: „A cél tulajdonképpen az volt, hogy a tanárságot vörös érzelművé tegyék.” A pedagógusok ideológiai átnevelési kísérlete 1919-ben Győrött, a Kommün idején
Perger Gyula Igaz ugyan, hogy a tanfolyamot még a Köztársaság kormánya, illetve minisztériuma rendelte el, de annak lebonyolítása, ideológiai tartalommal való megtöltése már a Tanácskormányra hárult. Az eredetileg három hónaposra tervezett „továbbképzés” ugyanakkor csak alig egy hónapig tartott. A Tanítónőképző testületének jegyzőkönyve szerint már az április 15-i értekezleten jelentette az igazgató, hogy „Holczmann Ferencz kartárs Budapestről, a sociológiai tanfolyamról visszatérvén, a régi órarend helyre állott.”11 Az átnevelés fontossága alapvető kérdés volt, hiszen Zigány Zoltán már április elején meghirdette, hogy „a vallásoktatást az iskolákból, a vallásos világ szemléletét pedig a tantermekből az egyetemes emberi haladás érdekében sürgősen ki kell küszöbölnünk.”12 A Tanácsköztársaság röpiratai a régi iskolarendszer hibáit, fogyatékosságait (vallási szellemű oktatás, az analfabetizmus nagy aránya, a szűk kör számára elérhető közép- és felsőbb szintű oktatás) felnagyítva ismertették az új rend oktatási elképzeléseit.13 Rózsa Ignác pedig egyenesen egy „egységes szocialista világfelfogás kialakulását” óhajtotta szolgálni.14 Bár a proletárdiktatúra ideológusai elengedhetetlenül szükségesnek tartották az iskolarendszer átalakítását is,15 az iskolák és tanárok elképzelt szerepét Kun Béla fogalmazta meg. A proletárdiktatúra és a tanítóság című írása szerint „az iskola a kapitalista termelési és társadalmi rendben kiegészítője volt annak a fizikai és szellemi erőszakszervezetnek, amely a kapitalista társadalmat fenntartotta. Lényeges alkotórésze volt a kapitalista társadalom szellemi erőszakszervezetének, amely kiegészítette a fegyverek uralmát azáltal, hogy az emberiségnek kizsákmányolt részét tudatlanságban tartotta.”16 Az új oktatási rendszer — s ehhez kapcsolódóan a tanárok — feladatait is egyértelműen meghatározta: „Elvégezni az iskolának a szocializmusra való nevelés szolgálatába állítását. [...] Természetesen e társadalomban már az iskolában meg kell változnia a nevelésnek, hiszen a mi szempontunkból az a legfontosabb, hogy már az iskolában is szocialista érzelmeket ébresszenek a gyerekek lelkében.”17 Az elmélet gyakorlati megvalósítása már — mint a fentiekből kiderül — a Tanácsköztársaság tényleges kikiáltása előtt megkezdődött. A katolikus tanítóképző igazgatója és tanárai számára — bár a háborút követő kormányok rendeletéit mindig betartották — külön kihívást jelentett, hogy a proletárdiktatúra vezetői mind emberi, mind ideológiai szempontból a legtávolabb álltak tőlük. „Ma igen furcsa meglepetésre ébredt az ország. Károlyi Mihály, köztársasági elnök, kit én már egy év óta elvetemült jellemnek és hazaárulónak tartottam, átengedve a kormányt a kommunista iránya miatt megvert, s a börtönből előhozott Kun Bélának, kinek szerepével megkezdődött nálunk a proletár11 Tanítónőképző. Az április 15-i rendes ülés jegyzőkönyve. 11. napirendi pont. 12 NL 1919. 12-14. sz. 8. 13 A régi és az új iskola. Közoktatásügyi Népbiztosság, Budapest, 1919. 3-8.; Mit jelent az állami közoktatás? Közoktatásügyi Népbiztosság, Budapest, 1919. 1-2. A források Tis^ay 1959. 360. melléklet. 14 Ro^sa 1919. 36. 15 Kunfi 1919. 12-15. lói?«» 1919. 4. 17 Kun 1919. 8. 127
