Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

TANULMÁNYOK - PERGER GYULA: „A cél tulajdonképpen az volt, hogy a tanárságot vörös érzelművé tegyék.” A pedagógusok ideológiai átnevelési kísérlete 1919-ben Győrött, a Kommün idején

„A cél tulajdonképpen a% volt, hogy a tanárságot vörös értelművé tegyék. ”

diktatúra. Népbiztosok vették át a minisztériumokat, a mienket Kunfy Zsigmond, egy hitetlen, arcádan tanár, kit Apponyi miniszter évekkel előbb istentelensége és hazaellenes szereplése miatt megfosztott temesvári katedrájától. A népbiztosok közt mind szemét-emberek szerepelnek, egyik leghíresebb köztük Szamelly Tibor, ki mint a szomszéd felső kereskedelmi iskolának volt növendéke, naponkint eljárt intézetünk ablakai alatt, s a dorbézolástól és a degenerált élettől teljesen kiaszott zsidógyerek képét mutatta.”18 — jegyezte fel Jakab Ferenc március 21-én.

Győrött a direktórium 1919. március 23-án — az oktatásügy irányítására — a tanfelügyelőség és a főigazgatóság élére (politikai biztosul) dr. Pogány Imrénét nevezte ki. Erről Jakab Ferenc így számolt be: „Győrött a tanügy vezetését az u.jgy] n.jevezett] Tanügyi direktórium vette át, másként: a művelődési osztály intéző bizottsága. Három tagból állott, u.jgy] m.jint] Falusy reáltanár, szabadkőműves, ki a felső fokú iskolák, Halász János gyárvárosi áll.[ami] el.jlemi] igazgató-tanító, ki az elemi iskolák ügyeit vezette, a főnök pedig Pogány Imréné, egy alacsony, beteges, minden nőiséget nélkülöző zsidóasszony volt. A rendeleteket vagy ettől a direktóriumtól, vagy a pesti népbiztosságtól (hol Farkas Sándor volt szakfelügyelő volt a referens) kaptuk, vagy a Tanácsköztársaságból olvastuk.” Aznapi bejegyzése szerint: „A proletárdiktatúra teljesen kommunizmussá fejlődik. Lapjuk a Tanácsköztársaság, s a mi eddigi szép Néptanítók Lapja folyóiratunk hihetetlen fordulattal megy neki vallásnak, nemzeti eszmének, alkotmánynak, országhatárnak. [Március] 25. Ma jelent meg19 a népbiztos rendelete, mely szerint a vallás teljesen magánüggyé tétetvén, az iskolákban be kell szüntetni az imádkozást, eltávolítandók a vallásos jellegű tárgyak, s a tanulók istentiszteleten való megjelenése nem írható elő.”20 A rendeletet a győri direktórium azzal a kiegészítéssel adta közre, hogy a hatóság gondoskodik azon helyek kijelöléséről, ahol az egyes felekezetek a hitoktatást folytathatják. Jakab március 26-i feljegyzése szerint: „A fenti intézkedésből kifolyólag ma rendelkeztem, nehogy iskolánkat zaklatásnak kitegyem. A növendékeket összehívtam, megmondtam nekik az új változást, kiemelvén, hogy mennyire igaz és értékes kincsünk a vallás, mert az új irányzat éppen ezt akarja először is kitépni a lelkekből. Most mutathatják meg igaz ragaszkodásukat egyházukhoz, ha előírás nélkül megjelennek a misén, s előadás előtt és után Istenhez emelik gondolataikat. Ezután ők maguk tisztelettel levették a keresztet, igen meg voltak hatva, és misére eljártak pontosan, úgy hogy soha nem hiányozott róla senki sem.”21 A Tanítónőképzőben az igazgatónő „ismerteti a f.folyó] évi márc. 24-én 773. sz. a kelt rendeletet a vallás tanításának az iskolában való megszüntetéséről és minden felekezeti külső jelvénynek az iskola helyiségekből való eltávolításáról. Igazgató a rendeletnek eleget tett és miután valamennyi növendékünk szülői, gyámjai kívánják leányaikat továbbra is vallási oktatásban részesí18 Jegyzések. 63-64.

19 A rendelet március 24-én jelent meg, de a helyi sajtó csak 25-én tette közzé. T 45. sz. 1. „A papság javadalmainak beszüntetése.”

20 Jegyzések. 64.

21 Jegyzések. 64.

128