Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)

BARÁTH ZSOLT: Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594. évi Rába felmérés

Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1 5 9 4. évi Kába felmérés

mek lehetet volna. ISI ekem a% tecenék, hogy kegyelmed iken nyilván adná eleibe király ű felsékének, hogy enek el halkatásával ne kárhoztatnák kegyelmedet, mert aznapon veszek Deráfva] Mura künp és Rekede felé es Rábáik, azfüld és birodalom néljop Kanisa. ”46 Csányi jóslata Szigetvár elestével kapcsolatban még egy ideig ugyan váratott magára, mivel Kanizsa várának megerősítésével47 és a Kanizsa központú végvidéki főkapitányság létrehozásával fel tudták tartóztatni a törökök előrenyomulását. Mindezek ellenére 1566. szeptember 7-én Szigetvár oszmán kézre került.48

Szigetvár elestét követően a kisebb-nagyobb portyák egyre gyakoribbá váltak a Dunántúl nyugati felén, a török csapatok pedig már Stájerországot és az Őrség településeit dúlták, aminek következtében a térség falvai nagyrészt elszegényedtek.49 Az 1570-es évek második felére a magyar és oszmán területek határvonala egy folyamatosan változó zónát jelentett, amely a néhány kilométerestől a több tíz kilométeres sávig terjedő ingadozásokat is megengedte.50 A Benczik Gyula által publikált, és a fehérvári szandzsákbég által az 1570-es években lejegyzett51 - a Jánosháza, valamint a Győrvár környéki falvakat adófizetésre felszólító — levél ugyancsak azt támasztja alá, hogy a török hódoltság határa nem esett egybe a végvárak alkotta sávval, olyannyira, hogy az oszmán adójegyzékek még Pápa és Győr városára is náhijeközpontként tekintettek.52

Majd tíz évvel később, 1582-ben, ugyancsak a székesfehérvári szandzsákbég adott parancsot egy részletes adóösszeírás készítésére. Az elkészült jegyzékből már világosan látszik, hogy a felsorolt huszonhat náhije közül négy — a vasvári, a sárvári, a jánosházi és a körmendi — Vas vármegye területén terült el.53 A Vass Előd által a vasvári náhije összeírásból közölt részletből egyértelműen megállapítható, hogy a hódoltság határa már a Rába folyó volt.54 Az összeírás szerint a defterdárok egészen a Rába felső folyása mentén elhelyezkedő falvakig is eljutottak, és az 1580-as években már Szentgotthárdot fenyegették.55

46 MS 580126_01. Csányi Ákos levele Nádasdy Tamásnak. 1558. január 26. Csány.

47 Vándor 1992. A témára lásd még: Szakály 1992.

48 Szadóczki Gábor: 452 éve a mai napon esett el Sziget vára.

https://missiles.blog.hu/2018/09/07/452_eve_a_mai_napon_esett_el_sziget_vara (letöltve: 2018.09.10.) vö. Fodor-Varga 2016. 181-203. passim.

49 Stahl 1974. 226.

so Szakály 1981. 30.

51 Benczik 1991. 72. (A keltezeden levél datálása feltehetően nem az 1590-es évekre, hanem sokkal inkább az 1570-es évekre tehető. - Erre lásd: Baráth 2015. 258. 11. lábjegyzet.)

52 Hegyi 1993. 104-105.

53 Vass 1982. 35.

54 Sz. Simon Éva újabb kutatásai rámutattak arra, hogy a hódoltság adóztatási határa már Szigetvár eleste előtt is a Somogy és Zala megye szegélyén fekvő Ormánd-patak mocsaras völgye, a vele párhuzamosan futó Kanizsa-patak ingoványos vonala, északon pedig a Marcal és a Rába folyó által alkotott természetes határok mentén húzódott. — Sz. Simon 2014. 150.

55 Baráth 2015. 258.

59