Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BARÁTH ZSOLT: Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594. évi Rába felmérés
Baráth Zsolt OSZMÁN TERJESZKEDÉS A DUNÁNTÚLON ÉS AZ 1594. ÉVI RÁBA FELMÉRÉS A Vas megyét délnyugat-északkelet irányban kettészelő Rába folyó a Dunántúl egyik legjelentősebb vízfolyása. Kora újkori történetével foglalkozó, mindezidáig megjelent tanulmányok elsősorban a folyó egyedi hidrológiai viszonyait vizsgálták,1 és csak a töredékük foglalkozott a folyó hadügyi szerepével.2 A témát érintő publikációk csekély száma azért is sajnálatos, mivel az Oszmán Birodalom magyarországi megjelenésével és folyamatos terjeszkedésével egyenesen arányosan hárult egyre nagyobb szerep a Rába folyóra. Pontosan tisztában voltak ezzel a térség legnagyobb birtokaival rendelkező családjai, a Nádasdyak és a Batthyányak is. A család tagjai amellett, hogy a vármegyei közigazgatásban is tevékenyen részt vállaltak,3 országos zászlósúri címeket viseltek,4 a Dunántúl rendi hadügyeinek vezetésében is meghatározó szerepet töltöttek be.5 Az oszmánok elleni küzdelem az említett bárói családoknak így „hivatalból” kötelessége volt; ugyanakkor, ami még lényegesebb, a saját birtokaik megóvása érdekében is szükségük volt egy jól védhető természetes akadályra. így szinte adta magát a Rába folyó hasznosítása, amely az elhelyezkedése,6 valamint a kora újkor éghajlati változásai7 által befolyásolt hidrológiai és természeti adottságainak8 köszönhetően alkalmas volt a védelmi funkciók betöltésére. Mindezek ismeretében aló. század folyamán két jelentős, a Rába folyó védelmi lehetőségeit számba vevő felmérés is készült. I. Ferdinánd király (1526-1564) már 1537- ben parancslevélben szólította fel Vas, Sopron és Győr vármegyéket a Rába folyó át1 A teljesség igénye nélkül a témára lásd: Thaly 1885.; Szilágyi 1977.; Szilágyi 1988.; Pájer 1990.; Gellén 1997.; Goda-Vasvári 1997.; Ambrózy 1997.; Sütheő 2012.; Vadas 2012.; Fülöp 2013.; Vadas 2013.; Vadas 2015.; Vadas 2014/a. 2 Gecsényi 1991.; Bogárdi 1994.; Benczik 1995.; Gellén 2000.; Sarlai 2006.; Baráth 2014.; Vadas 2014/b.; Baráth 2015. 3 A Nádasdy család tagjai például 1537-től egészen 1671-ig töltötték be Vas vármegye főispáni tisztét. - Dominkovits-Pálffy 2010/1. 789. 4 A korszakra vonatkozóan többek közt lásd: Dominkovits-Pálffy 2010/1.; Dominkovits-Pálffy 2010/2..; Pálffy 1999/b.; Pálffy 2009.; Pálffy 2013; Guszarova 2005. A magyar főnemesség 16-17. századi méltóságviselőire lásd még: http://archivum.piar.hu/arisztokrata/ (Letöltve: 2018. 09. 02.) 5 Pálffy 1997/a. 6 Bokor 1989. 7 A témára bővebben lásd: Rácz 1993.; Rácz 2000.; Rácz 2001. 8 A folyó kora újkori viszonyaira részletesen lásd: Vadas 2012.; Vadas 2013.; Baráth 2014.; Vadas 2014/a.; Vadas 2014/b.; Baráth 2015.; Vadas 2015. 53
