Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BARÁTH ZSOLT: Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594. évi Rába felmérés
Baráth Zsolt kelőinek feltérképezésére és elzárására.9 Rendelkezésében meghagyta, hogy a nevezett vármegyék lakossága legyen Nádasdy Tamás segítségére a Rába vonalának felmérésében és megerősítésében, ugyanis a tervek szerint a folyó mindkét partján lévő erdőket ki akarták vágni, valamint Sárvár és Kapuvár várait is meg akarták erődíteni, azzal a szándékkal, hogy ezek az erősségek a környék lakosságának is menedéket jelenthetnek. A következetes Nádasdy már 1540 őszén nekilátott az említett két várának megerődítéséhez, aminek köszönhetően fennmaradt a legrégebbi magyar vár és városalaprajz, amelyet Matissy György kapui porkoláb10 készített Kapu váráról és városáról.11 A Nádasdy irányításával zajló munka ugyanakkor igencsak lassan haladt, mivel még 1543- ban is arra szólították fel a Rába-menti birtokosokat, hogy segítsék a felmérést végzők munkáját.12 Az ismertebb, 1543-44. évi feltérképezés jelentőségére Pálffy Géza hívta fel a figyelmet a győri főkapitányságról írott könyvében13, azonban részletekbe menően (elsősorban környezettörténeti szempontból megközelítve) Vadas András volt az, aki doktori disszertációjában14, majd a Soproni Szemle hasábjain megjelent tanulmányában15 példás alapossággal vette górcső alá az említett felmérést. A második nevezetes felmérés a Nádasdy Tamás fia, Nádasdy Ferenc által készített/készíttetett 1594-es vizsgálat volt, amelynek eredetije az Országos Levéltárban, a Magyar Kamara Archívumának iratanyagában található,16 illetve csekély mértékű eltéréssel a Pray gyűjteményben is fellelhető.17 Itt meg kell jegyezni, hogy az 1594. évi felmérés korántsem olyan aprólékos és alapos, mint az 1543-44. évi, azonban jelentősége megkérdőjelezhetetlen, és részletes elemzésével még a történetírás is adós. Mielőtt azonban kicsit részletesebben szemügyre vennénk a 16. század végi feltérképezést, szükségesnek tartom felvillantani azokat a további, részletekbe menő kutatásokat igénylő momentumokat, amelyek rávilágítanak arra, miért is volt szükség a Rába vonalának megerősítésére, milyen védelmi intézkedéseket foganatosítottak az itt birtokos főúri családok, illetve az 1594-es felmérés mennyiben különbözik a Nádasdy Tamás által készített jegyzéktől. A Mohácsnál elszenvedett magyar vereséggel (1526), valamint Buda 1541. évi elestével egy baljós időszak vette kezdetét, ugyanis a 16. században a hatalma zenitjén lévő Oszmán Birodalom több hadjáratban elfoglalta a középkori Magyar Királyság területének mintegy harmadát,18 kialakítva ezzel az ország középső részén húzódó hódoltság övezetét. A bécsi udvar részéről indított, osztrák és német-római birodalmi segélycsa9 Vadas 2015. 22. 10 A várak tisztségviselőire vonatkozóan a legújabb kutatási eredményeket lásd: Szatlóczki 2016. 71-187. passim. 11 Uo. 67. 12 MOL E 185 Magyar Kamara Archívuma (MKA) Missiles. 44. d. Fok 24. vö. Vadas 2015. 24-35. 13 Pálffy 1999/a. 14 Vadas 2014/a. 15 Vadas 2015. 16 MOL E 142. MKA Acta Publica Fase. 12. Nr. 21. fok 1-7. 17 ELTE Egyetemi Könyvtár, Kézirat- és Ritkaságtár. Collectio Prayana. (ELTE EK Kt. Col. Pray.) Tom. XV. fok 131-135. 18 A 16. századi oszmán hadjáratokra és azok időintervallumaira részletesen lásd: Szőts 2014. 54
