Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma
Győr a kereszténység kapuja Ugyanígy nem érkezett az ostromlók táborába időben a felső-ausztriai rendek segélyén kiállított két zászlónyi, összesen 1000 főnyi gyalogos sem. A szeptember 29-én és a szeptember 30-án kelt jelentésben is hírt adtak arról, hogy őket is Győr alá várják.128 Végül azonban sem a dunántúli vármegyék felkelése, sem az alsó- és felső-ausztriai csapatok, sem pedig Pálffy hadai nem érkeztek meg az ostrom végéig.129 Az ostromhoz szükséges gyalogság mellett a sáncásók is hiányoztak a keresztény főseregből. A Tübingennek adott, szeptember 13-án kelt instrukció második pontjából kiderül, hogy Miksa az uralkodótól 2000-et kért, mivel Győr sík mezőn fekszik és semmi egyéb módon nem lehet a közelébe jutni, mint sáncok ásásával. A főherceg ezért azt kívánta, hogyha az előzőeket már elbocsátották, akkor helyettük toborozzanak újakat.130 Miksa a már említett szeptember 18-án kelt levelében újra sáncásók kiállítását kérte. Úgy vélte, hogy ehhez az uralkodónak vagy pénzt kellene adnia, vagy Nádasdynak, Zrínyinek és Pálffynak parancsolja meg, hogy megfelelő számú parasztot hajtsanak össze a földmunkákhoz.131 Mindenképpen meg kell említenem, hogy még ezt a közel 20 000 fős hadat sem tudták ellátni megfelelően élelemmel. Istvánffy kézzelfogható magyarázatot adott erre művében: „Hozzájárul vala az élés szűk volta is, mely mind az égi háborúk, s mind az utak nehéz volta miatt támadt vala, s mind penig az vitézlő népnek s kiváltképpen az balonok szokadan cselekedeti miatt, kiknek semmi szent dolognak tiltott, semmi merésztelennek nem tartatik vala. S gyakorta még az németek is ragadmányoknak is, kik nemcsak az földi száraz úton összehordván, mindeneket erővel elvinni szoktanak vala, hanem az Dunán hajókon járóknak kisded halászcsónokokon leseket hányván fegyveresen elejit venni, és semminek az árát nemhogy az bűnösök és hadifenyíték megvesztegetői ellen példát rendelvén, hanem még nyilván is nékiek kedvezvén. Mely dolgokkal az kereskedő s parasztemberek elijesztvén, az élés- és eledelbehordástól elszűnnek vala, s az lészen vala belőle, hogy az táborba mind az vitézlő nép, s mindazoknak lövök, mindenféle szükséges dolgok nélkül felette igen nyomorognának.”132 Igaz, ennek ellenére időről-időre érkeztek élelmiszerszállítmányok. A győri táborból szeptember 16-án küldött jelentésben az állt, hogy az előző napon élelmiszert szállító hajó érkezett, így akkor éppen fölösleg volt gabonában.133 Az ostromhoz azonban nem csupán a gyalogság, a sáncásók és az élelem hiányzott, hanem a megfelelő ostromtüzérség és a sánceszközök is. Azt tudjuk, hogy Pápa ostromában legalább 24 ágyú vett részt. Egy, az ostromlók táborából augusztus 19-én küldött jelentés szerint aznap három sáncból huszonkét löveg ontotta tüzét a falakra, míg két nappal korábban, augusztus 17-én két ágyú szétrepedt.134 A Győrből szeptem-128 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 238v-240v; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 235v-236r 129 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 219r-v; ÖRTELIUS 2002. 136v no ÖStA KA AFA 1597-9-14 '3' ÖStA KA AFA 1597-9-18 '32 Istvánffy 2009. 281-282. 133 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 288r-289r 134 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 359v; PÁLFFY 1997. 157. 23
