Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma
Bagi Zoltán Vét er bér 13-án keltezett híradás arról számolt be, hogy mind ostromágyúban, mind az ostromhoz szükséges hadszerekben nagy hiány mutatkozott.135 Ezzel mind Eggenberg, mind pedig Miksa tisztában volt. A főherceg már a hédervári táborból kért rőzsekötegeket az árkok feltöltéséhez. Az Udvari Haditanács szeptember 9-i válaszában azt jelezte számára, hogy ezeket Pozsonyban fogják csináltatni.136 Három nappal később, szeptember 12-én a haditanácsosok utasították a helytartót, hogy ő készíttettesse el és vitesse el ezeket Győrbe.137 Ortelius történeti munkájában az szerepel, hogy szeptember 26-án 60 000 darab egy könyök hosszú zsák érkezett meg Győrből, amelyeket megtöltve el lehetett volna rekeszteni az árkot, de még hiányzott a sok ezer rőzseköteg. Ezekkel és sánckosarakkal megrakott három hajó október 1-én Pozsonyból a győri táborba érkezett, ám az ostromlók ennek nem vették sok hasznát, hiszen az erősségből kitört ostromlottak elűzték a matrózokat és megszerezték az ostromszereket.138 Erről Ulésházy István így számolt be: „Az Dunán hat öreg hajó pénzt és kasokat sáncznak valót hoztak az Perstenszky táborához, nappal egy sajkával eleikbe evezett az török, és bevitte az várba mind az 6 hajót megrakva, váltig sápolódnak vala.”139 Eggenberg és Miksa a tüzérséget is igyekezett megerősíteni. A Fuggerekhez szeptember 16-án kelt híradás szerint akkor még nem érkeztek meg a várt lövegek, ágyúgolyók és a puskapor. A győri táborból szeptember 18-án elküldött jelentés szerint azonban egy nappal korábban Pozsonyból végre befutottak az ágyúk és a hozzájuk tartozó muníció is.140 Az uralkodó pedig szeptember 20-án közölte az Udvari Haditanáccsal, hogy nagyszámú robbanó lövedéket készíttetett, és elrendelte ezek Bécsbe szállítását. Egyúttal parancsot adott arra is, hogy ezeket és a két újraöntött mozsarat juttassák el az ostromlók táborába.141 Valószínűsíthető azonban, hogy ezek nem érkeztek meg Győr alá. Felmerül a kérdés: mire volt elegendő ez a had és tüzérség a Magyar Királyság egyik legjobban kiépített erősségével szemben? Ha röviden szeretnék válaszolni a feltett kérdésre, akkor azt mondhatnám, hogy semmire. A keresztény fősereg szeptember 9- én megszállta az 1594-ben ostrom után megmaradt Szinán nagyvezír táborát és sáncait, amelyeket a Fehérvári-kapuval szemben építettek ki. A főherceg kvártélyát azonban az erősséghez közelebb állíttatta fel egy domb mögött a Duna mellé.142 A sáncásók hiányában a keresztény katonaság a kor ostromtechnikájának megfelelően már ezen az éjjelen elkezdte a futóárkokat kiásni, valamint azokat az 1594-ben kiásott árkokat, amelyekkel az oszmán katonaság egészen Győr vizes árkáig eljutott és nem temették be teljesen, kitisztították. Azt tervezték tehát, hogy sáncokkal teljesen körülfogják az erősséget, hogy senki se be, se ki ne juthasson.143 A keresztény had egy harmadik sán135 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 276r-v 136 ÖStA KA HKR Wien Pr. Reg. Bd. 199. Föl.: 375r. No. 34. 137 ÖStA KA HKR Wien Pr. Reg. Bd. 199. Föl.: 375v. No. 50. 138 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 229r-230v; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 219r-v Ortelius 2002. 135v, 136v 139 ILLÉSHÁZY 1863. 48. 140 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 270r-v 141 ÖStA KA HKR - Wien Pr. Exp. Bd. 198. Fol.: 17r 142 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 309r-310r; ORTELIUS 2002. 132v 143 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 309r-31 Or; ORTELIUS 2002. 133r 24
