Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BORBÉLY Tamás: A tanácsrendszer első évei Győrött 1950-1954
Borbély Tamás legű bírálat a másik oldalról is megfogalmazódott, tehát a VB is panaszolta, hogy az egyik tanácstagokból választott aktíva több tagja sem jelent meg az üléseken — melyek célja éppen a néppel való kapcsolat szorosabbra fűzése lett volna.34 A már kezdetektől tapasztalható feszültségek ellenére a tanácsok megalakulásának egyéves évfordulóján még összességében elégedettek a munkájukkal — a tanácsok beváltották a honájuk fűlött reményeket —, de azért itt is napirendre kerül az az igen gyakran visszatérő klisé, hogy kevesen vesznek részt a tanácsüléseken és az állandó bizottságok munkája sem kielégítő. Mindenesetre a jelentés állandóan összehasonlításokat tesz az előző rendszerrel és megállapítja, hogy annál sokkal jobb és hatékonyabb a működésük.35 Egy 1952. május 20-án keltezett jelentés összességében ugyanerre a megállapításra jut a tanácsi szervezet munkájáról.36 Visszatérő hiba természetesen a tömegkapcsolatok hiánya, valamint az, hogy a tanácstagok sokszor hiányoznak az ülésekről. Amennyiben elfogadjuk a gyakori bírálat jogosságát — tehát a küldöttek hanyagolták a tanácsüléseket —, elmondhatjuk, hogy utóbbi utalhat arra, hogy a tanácstagok maguk sem érezték tevékenységüket túlságosan „hasynosnaü\ Az 1954. januári tanácsülésen egy másik problémás pont is napirendre került - ami szintén az első tanácstörvény hiányosságai közé tartozott és feltételezhetően az egész országban megoldandó problémaként volt jelen. A tanácselnök megemlíti, hogy a megyei és a városi tanács közötti viszony meglehetősen távolságtartó, amit szerinte jelez, hogy a városi tanácsülésen nem képviseltette magát a megyei tanács. Lengyel Alfréd ezzel összefüggésben több konkrét esetet is megemlít, melyek arra utaltak, hogy az egymással alá-fölé rendeltségben lévő tanácsok egymással ellentétes határozatokat hoztak, melyek zavarokat okoztak.37 Az 1953-as új kormányprogram38 bevezetése azonban a tanácsi és Végrehajtó Bizottsági munkában is éreztette hatását. Katona La/'os39 VB elnök 1953. szeptember 15-én értékelte az új kormányprogramot. A pozitív hangvételű értékelésből finoman kiolvashatók a korábbi viszonyokkal kapcsolatos bírálatok, melyek aztán tovább erősödnek a rákövetkező hónapokban. Katona Lajos többek között megállapítja, az új kormányprogram nagy szerepet juttat a tanácsoknak, annak helyes végrehajtásához viszont ki kell építeni a tanácsok és a tömegek kapcsolatát, ami elengedheteden a dolgozó nép életszínvonalának növeléséhez. Ezzel kapcsolatban megállapítja a gyakran visszatérő 34 Lengyel 1973-1974. 346. 35 GyMJVL. XXIII. 103 a. Győr Városi Tanács VB. Titkárság iratai. 36 GyMJVL. XXIII. 103 a. Győr Városi Tanács VB. Titkárság iratai. 37 Lengyel 1973-1974. 347-348. 38 A Nagy Imre miniszterelnökségéhez kapcsolódó kormányprogram szakított a korábbi, erőltetett iparfejlesztésen alapuló gazdaságpolitikával, ígéretet tett a törvényesség helyreállítására, a mezőgazdasági politika újragondolására, az előző években súlyosan visszaesett életszínvonal emelésére. Az új változások között szerepelt a parasztság terheinek könnyítése, a termelőszövetkezetekből való kilépés lehetősége, részleges amnesztia, a kitelepítések és az internálás megszüntetése, nagyobb türelem vallási kérdésekben. 39 A háború után leérettségizett, elvégezte a pécsi jogi egyetemet. A Magyar Waggon-és Gépgyárban lakatos, művezető, majd csoportvezető. A Győr-Sopron megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője 1950— 51-ben. Győri tanácselnök 1951-től 1954-ig. Pécsre helyezték a Baranya megyei Tanács elnökének. 1957- ben a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke. 154
