Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BORBÉLY Tamás: A tanácsrendszer első évei Győrött 1950-1954
A tanácsrendszer első évei Győrött 1950-1954 hibát, miszerint bár eddig is gondot fordítottak a tömegkapcsolatokra, azok nem voltak kielégítőek. Bírálatként például megfogalmazza, hogy a különböző állandó bizottságok tagjai rendszeresen nem vettek részt az üléseken, nem adtak szempontokat ahhoz, hogy miként ismertessék a dolgozó néppel az új kormányprogramot. Önkritikus a Végrehajtó Bizottság működésével kapcsolatosan és hasonló panasz van a Tanácsülésekre is. Bár azok határozatképesek, de a létszám, mint mondja, közel sem teljes. Kiemeli a magas funkciót betöltők rossz példamutatását, konkrétan nevesítve például Lakatos Albertet, a vagongyár igazgatóját, aki rendszeresen távol marad az ülésektől.40 A Végrehajtó Bizottság elnöke megállapítja, hogy az új kormányprogram bevezetésével megtörtént a változás — új munkamegosztás és kollektív vezetés alakult ki. Érdemes utalni arra, hogy szerinte a kormányhatározatok Győr város dolgozóinak életszínvonal emelkedésén mutatkoznak meg. A kormányzati jövedelemadó csökkentése kapcsán azt tapasztalja, hogy ezt örömmel fogadták a dolgozók, mivel valóban jelentős tehercsökkenéssel járt. Mint írja, a minisztertanács és MDP Központi vezetőségének árleszállításáról szóló határozata után a dolgozók tömegesen keresik fel az üzleteket tájékozódás és vásárlás ügyében. Az Állami Áruházban például nagyjából 10-30 százalékos forgalomnövekedés tapasztalható. Katona Lajos jelentését, megelégedettségének hangot adva azzal zárja, hogy „a tanács elnöksége, a titkárság, az osztályvezetők megbeszélték ezeket a kérdéseket és a legmesszebbmenőkig kioktattuk az apparátus összes dolgozóit, hogy a tanácshozfordulók minden kérdésére, panaszára azonnal reflektáljanak és minden igyekezetükkel azpn legyenek, hogy az igényeket a legmesszebbmenőkig kielégítsék!’.41 Az 1954. januári tanácsülésen szintén részletesen napirendre került az új kormányprogram, a korábbi tanácsi rendszer mérsékelt hangvételű bírálatával együtt. A megállapítások ugyanakkor lényegében nem terjednek túl a már ismert sablonoknál, melyek a tagok aktivitását, a tömegkapcsolatok hiányát, a tanácstagok együttműködésének problémáit hangsúlyozzák. A korszak tanácsüléseinek és általában politikai „közbeszédének” hangulatát jellemzi, hogy míg az egyik tanácstag Győr Város Tanácsának nevében a Szovjetuniót biztosítja támogatásáról a világméretű politikai küzdelmekben, addig egy másik tag óvatosan jelzi, hogy saját gyermeke és iskolatársai kabátban ülnek az iskolában, a nem megfelelő fűtés miatt. A hangvétel mindenesetre érezhetően változott az 1950 és 1953 közötti ülésekétől, még ha nyilvános és egyértelmű kritikák nem is azonosíthatók — inkább csak burkolt bírálatok. Az első tanácstörvény hibáit az 1954. évi X. törvény hivatott kijavítani, amit Győr város tanácsának tagjai is — a hivatalos ideológia szellemében — bizakodással fogadtak. A tanácsrendszer „új alapokra helyezéseként” értelmezett törvény viszonylag csekély mértékben módosította az első változatot, mégis a kortársak a tapasztalt problémák megoldását remélték. Az 1954-es törvényi változások kevés érdemi módosítást eredményeztek a tanácsok működésében, habár az évek előrehaladtával a központi politika változása, a „rutin” elsajátítása nyilvánvalóan a működőképesség irányába hatottak. Összességében el40 GyMJVL. XXIII. 103 a. Győr Városi Tanács VB. Titkárság iratai. 41 GyMJVL. XXIII. 103 a. Győr Városi Tanács VB. Titkárság iratai. 155