Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BORBÉLY Tamás: A tanácsrendszer első évei Győrött 1950-1954
Borbély Tamás zőkönyvét, ahol a kenyérhiány ügye is a napirendi pontok között szerepel. A kenyérhiányt a tagok például egyértelműen a vidéki lakosság hibájának tulajdonítják. Markó Gyula VB elnök szerint „a kenyérhiányt az okosba, hogy szombaton a falusiak hordják el a kenyeret. Húsnál szintén. Falukban nincs vágás, szombaton bejönnek és itt vásárolják megj’. At. elnök persze a problémákat is közvetve a párt kiváló politikájához köti. Mint mondja, „az életszínvonal olyan mértékben emelkedik, hogy nem tudjuk biztosítani. Aki azelőtt 1 kg-ot vásárolt, most 3 kg-ot vásárol. Vasárnaponként mennek kirándulni, mentek a filléres vonatok, és mit vigyenek magukkal a kirándulók, mind húst vásárolnak”, Azzal folytatja, hogy „kenyérnél arról is volt sgó, hogy szombaton csak délután adunk ki kenyeret, mikor már a falusiak elmennek, de ez nem volna politikus, agt mondanák már kenyér sincs. A kulákok aknamunkát végeznek. A kenyeret lóval etetik meg/ itt pedig megvásárolják. A pékek is szabotálnak. Az ipari és kereskedelmi osztálynak komolyan kellfoglalkozni a dolgokkal”.27 Másik alkalommal Leisztinger Ferenc jelzi, hogy őt úgy tájékoztatták, minden rendben halad a begyűjtési munkáknál, közben tapasztalata szerint a rendelkezésre álló gabona mennyisége elmarad az elvárt teljesítménytől. Ezzel összefüggésben megállapítja, „nem folyt jó népnevelő munka'. Szót emel a kulákok ellen, akiknél Sztankovics Istvánná már házkutatásokat javasol. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint Leisztinger úgy fogalmaz, határozottan meg kell velük értetni, hogy mennyit tarthatnak meg, a többit viszont be kell szolgáltatniuk. Weller László egyetért a házkutatásokkal, míg Markó Gyula még korainak tartja az erősebb fellépést. Utóbbi véleményét osztja Polgár Miklósné is, majd a Végrehajtó Bizottság határoz a kulákok elszámoltatása ügyében. Mint utaltunk rá, 1950-ben közigazgatási változásként említhető Pinnyéd Győrhöz csatolása. A Végrehajtó Bizottsági ülések a korszakban a nagyjából 450 fős települést általában nem éppen pozitív kontextusban említik. 1950 októberében a begyűjtési eredményeknél szerepel többek között az új városrész. Szász Béla VB titkár szerint „Pinnyédet ide csatolták, ep nagyon lerontotta Győr város beszplgáltatási eredményét. Pinnyéd mindig is a megye szégyene volt”. A titkár szerint a település eredményei lehúzzák az egész város teljesítményét. Turbuk Bernát némileg mérsékeltebb hozzászólása szerint „Pinnyéden csak két kulák van. Ezek a teljes felesleget beadták. Kis- és középparasztok felé népnevelő munkát végzünk, de kevés eredményt tudunk elérni. A lakosság 80%-a gyári dolgozó. A jövő évben mi dolgoztuk ki a vetési terveket, akkor más eredményt fogunk elérni, járt kint bizottság de eredményt nem tudunk elérni, tekintve, hogy két kulák van”. Polgár Miklósné válaszként ismét erőteljesebb fellépést követel meg a kulákok, és részben a pinnyédiek felé: javaslatom lenne, hogy a pinnyédi kulákokat lelepleztük, három kulák van a bíróval együtt, és kulák nem jegyzett „békekölcsönt”, javaslom, hogy ezeket a kulákokat a népnevelők leplezték le. 14 marhája, továbbá birkái vannak és nem jegyzett „békekölcsönt”. Tehát háborút akar”.28 27 Győr Megyei Jogú Város Levéltára (továbbiakban GyMJVL), XXIII 102/1 Győr Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei 1950. szeptember 15. 28 GyMJVL XXIII 102/1 Győr Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei 1950. október 13. 152
