Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BORBÉLY Tamás: A tanácsrendszer első évei Győrött 1950-1954
A. tanácsrendszer első évei Győrött 1950-1954 seivel összefüggésben. Tárgyalt ebben az időszakban az adóbehajtások állásáról, majd a tanácsi osztályok munkáját vette részletes kiértékelés alá.24 A tanácsnál sokkal gyakrabban, az első években hetente ülésező Végrehajtó Bizottság tevékenysége kapcsán elmondható, hogy a várost érintően az érdemi vezetés és döntés — már amennyiben beszélhetünk ilyenről a korszakban — a testület kezében összpontosult. Ezek a kompetenciák a források alapján ugyanakkor így is elég korlátozottak voltak, a végső szót a központi vezetés, illetve a párt illetékesei mondták ki. Az ülések hangulatát és tanácskozási rendjét jellemzi, hogy többnyire apróságoknak tűnő ügyekről szóltak hosszas viták, mint pl. a köztéri padok felújítása vagy az amerikai szövőlepke elleni küzdelem. Az ülések legtöbbször a begyűjtések eredményeit és a tanácsi tervszámokat érintették. 1950 és 1954 között 153-szor szerepelt témaként a mezőgazdaság, illetve a begyűjtés, míg a központi és helyi tervek megtárgyalása, illetve megvalósítása 50, a tanácsi vállalatok működése pedig 39 napirendi pontot uralt. Viszonylag sűrűn szerepelt még a lakásügy a VB üléseken, utóbbi témacsoport nagyságrendileg minden negyedévben helyet kapott a napirendi témák között. Fontos még kiemelni a személyi ügyeket, melyek a Végrehajtó Bizottsági ülések többségén önálló napirendi pontként szerepeltek, annak köszönhetően, hogy a VB minden személyzeti kérdésben kompetensként lépett fel és határozni kívánt — akár a legalacsonyabb státuszú munkakörök esetén is. A korszak politikai hangvételére jellemzően ekkor gyakran személyes, illetve politikai vélemények, szubjektív szempontok alapján hoztak döntést egyesek munkájáról, beosztásáról, kinevezéséről vagy nyugdíjazásáról. A tagok tehát helyben — legalábbis a személyzeti politikát illetően — látszólag élet-halál urai voltak, de meg kell jegyeznünk, hogy személyi ügyekben elsősorban a Városi Pártbizottságon hozott döntéseket hajtották végre. Az ülések további jellemzője volt - magától értetődően - a feltétlen politikai elkötelezettség és az ezzel együtt járó, korszakra jellemző nyelvhasználat. Ahogyan Antal Tamás is megfogalmazta, elsősorban Szeged példáján: „a felszólalások és beszámolók egymáshoz nagyban hasonló szövegnek voltak, bármikor bárki is mondta el őkef\7-5 A központi vezetés, valamint a párturalom túlcentralizáltsága miatt a Végrehajtó Bizottság az új közigazgatási struktúrában viszonylag alacsony szintű ügyekről hozhatott döntéseket; a jegyzőkönyvekből is érzékelhető azonban, hogy a tényleges hatalom nem náluk összpontosult. A gyakran hosszas és rendkívüli részletességbe menő viták esetében azonban így is megfigyelhetők bizonyos mértékű hangsúlyeltolódások, melyek utalhatnak a korszak vezetőinek „irányvonalára”, politikai elhelyezkedésére. Ezek azok a pontok, amelyekből kiolvasható valami a belső politikai viszonyokról. Leginkább az állandóan központi kérdésként szereplő begyűjtés, a mezőgazdasági munkák szervezése kapcsán mutatnak rá a jegyzőkönyvek a tagok bizalmatlanságára a vidéki társadalom, a parasztság iránt, ami egyébként általánosságban is jellemezte az MDP politikáját.26 Tanulságos olvasni pl. az 1950. szeptember 15-i VB ülésének jegy24 Lengyel 1973-1974. 346-347. 25 Antal 2009. 188. 26 Gyarmati 2011. 163. 151
