Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BORBÉLY Tamás: A tanácsrendszer első évei Győrött 1950-1954
Borbély Tamás Az ülésen egyúttal megválasztották a Végrehajtó Bizottság tagjait is. A tagok Feis^tinger Ferenc, Markó Gyula21, Jankovics Istvánné, Weller Fásuló, S^ás^ Béla, Sytankovics József, Turbuk Bemát, Malmai István, Tihanyi Sádnor, Gőgic^Antal, György Ernő, Waj^er De^sőné és Polgár Miklósné lettek. A Végrehajtó Bizottság megválasztotta elnökségét. Elnök Markó Gyula, alelnökei Jankovits Istvánné és Weller Fásuló, a titkári pozíciót pedig S\ás% Béla foglalta el.22 A közigazgatás alá és fölérendeltségét jelzi, hogy az ünnepi ülésen a funkcionáriusok megválasztását követően Kenderesi Károly, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke üdvözölte elsőként az új tagokat, majd pedig a korszak „szokásainak” megfelelően Balog Ferencné, az Állami Fonoda Kossuth-díjas sztahanovistája köszöntötte a tanácsot.23 Második alkalommal 1950. augusztus 18-án ülésezett a Végrehajtó Bizottság. Elsőként Győr város tanács 1951. évi költségvetését tárgyalták, majd a terménybegyűjtés és a mezőgazdasági munkák kerültek napirendre. A két téma — mindenekelőtt a lakáshelyzettel, valamint a személyi ügyekkel kiegészülve — prioritást élvezett és szinte uralta az első évek Végrehajtó Bizottsági üléseit. Az első ülés keretében kinevezték az osztályok és csoportok vezetőit. A központi utasításnak megfelelően 9 osztályt hoztak létre — a minisztériumi szisztéma mintájára. A pénzügyi osztályt Sttfankovics József, a terv-, statisztikai és munkaerő gazdálkodási osztályt Flalmai József, az Igazgatási osztályt Schmikli Béla, az ipari és kereskedelmi osztályt Turbuk Bemát, a mezőgazdasági osztályt Csete József, az építési és közlekedési osztályt Müller Ferenc, az oktatási és népművelési osztályt Polgár Miklósné, a közegészségügyi és népjóléti osztályt dr. Bakonyi István, valamint a lakásgazdálkodási osztályt Farkas Károly vezetésével. A bizottságok létszámát 9-9 főben állapították meg és egyes osztályokon belül további csoportokat alakítottak ki. Ilyen volt a pénzügyi osztályon belül az adóügyi csoport, az oper. kk. csoport és a vállalati csoport, az igazgatási osztályon belül a légoltalmi csoport, az ipari és kereskedelmi osztályon belül az ipari és a kereskedelmi csoport. Győr Városi Tanács működéséről elsősorban a sajtóból értesülhetünk, a testület üléseinek jegyzőkönyvei ugyanis nem maradtak fenn 1950 és 1954 között. Az első időkben a következő ügycsoportok érdemleges elintézését tűzte ki üléseinek napirendjére: jelentést kért a begyűjtések és mélyszántások helyzetéről, s lépéseket tett a hiányosságok pótlására. Lehetővé tette egy lakásépítő szövetkezet megalakítását, a Fertőtlenítő Intézetnek a kórház részére való átadását és utasításokat adott a pénzügyi fegyelem kérdé21 Markó Gyula: A második világháború után a Gráb-gyárban az MKP titkára, 1948. december 22-től Győr polgármestere. A tanácsrendszer bevezetése után, 1950. augusztus 15-éig a városi tanács elnöke. Ezután a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. 1956. november 4. után megyei tanácselnök. 1957-ben elmozdították beosztásából. 22 Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1950. 08.16. 1. 23 Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1950. 08.16. 1. 150
