Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma
Bagi Zoltán Péter Mindezekkel ellentétben meg kell említenem, hogy Banfi a már említett szeptember 6- án kelt iratra hivatkozva azt állította, hogy Győr ostromára azért indult el a keresztény fősereg, mivel erre parancsot adott II. Rudolf.38 Mint láthattuk, a keresztények 1594 őszétől tervezték visszafoglalni a Bécs és Alsó- Ausztria szempontjából stratégiai fontosságú erősséget. Az 1597. évi haditanácskozások alkalmával is többször felmerült a javaslat, hogy a keresztény fősereg támadja meg. Végül azonban három tényező együttes hatásának kellett ahhoz érvényesülnie, hogy szeptember 7-én Győr ostromára indítsa Miksa főherceg megmaradt katonaságát. A továbbiakban ezen hadak irányításával, összetételével és létszámával foglalkozom, bemutatva, hogyan próbálták sikerre vinni a vállalkozást. Ostromlók A korszakban a hadseregek különböző jogállású/félfogadásé és nemzetiségű katonaságból álltak, amelyeknek irányítása és ellátása komoly kihívást jelentett a kor hadvezérei számára. Ez alól a hédervári táborból Győr ostromára rendelt keresztény hadat sem tekinthetjük kivételnek. Természetesen a legfőbb parancsnoki tisztet az uralkodó vagy saját személye helyett az uralkodó családból kinevezett General Obrist töltötte be, akinek hatásköre a hadügy egész területének irányítására kiterjedt. II. Rudolf ebben az esztendőben, hasonlóan az 1596. évi hadjárathoz, öccsét, Miksa főherceget nevezte ki a tisztségre, akiről a pennáját vitriolba mártani sohasem rest Illésházy a következőképpen írt: „nem csak szerencsétlen vala a hadakozáshoz, de igen tudadan ember is”.39 Amennyiben a General Obrist munkájának segítésére az uralkodó nem nevezett ki egy külön helyettest (General Obristleutnant), úgy rangban a következő tisztségviselő az Obrist-Feldmarschall volt. A had teljes irányítására kiterjedő, szerteágazó és több tisztségviselő felügyeletét magába foglaló feladatai miatt rátermettségétől egy-egy hadjárat sikere függhetett. Ügyelnie kellett mind a lovasságnál, mind pedig a gyalogságnál a katonai igazságszolgáltatás gyakorlására is. A tábor rendjét, fegyelmét és tisztaságát — együttműködve a tábori főprofosszal — a tábori rendtartás pontjai alapján igyekezett fenntartani. Az abban szereplő instrukciók alapján, az Obrist-Feld^eugmeistent 1 közösen kijelölte, ellenőrizte a sereg útvonalát és vonulási rendjét. A seregközéppel vonuló katonaságról pontos jegyzéket kellett vezetnie. Feladatai között volt, hogy felügyeljen a katonai tábor ellátásában kulcsszerepet játszó markotányosokra a tábori főélésmesterrel ('Obrist-Proviantmeister) együttműködve. Biztosítania kellett a tábori piac és a portékáikat szállító kalmárok védelmét. A tisztség mindenkori betöltője felelt még a hadműveletek megtervezésért és levezénylésért: feladata volt a felvonulás- és a csatarend {Zug- und Schlachtordnung), az ostromok idején a tüzérség és a sáncok felállításának ellenőrzése. A tábor őrzésének megszervezése és a riadóhelyek kijelölése is hatáskörébe tartozott. Mindezek mellett a lovasság főparancsnoka is volt. Munkájának sikeres ellátásához és az esedegesen felmerülő zsoldos lázadások elfojtásához, illetve letöréséhez egy Fähnlein lovast (Rehnfabne) rendelt ki az uralkodó. II. Rudolf Ferdinánd főher-38 Banfi 1939.224. 39 Illésházy 1863. 43.; Pálffy 1997. 48. 12
