Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)

BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma

Győr a kereszténység kapuja cég morganatikus házasságából származó fiára, Kari burgaui őrgrófra ruházta ennek a tisztségnek a betöltését. Illésházy — hasonlóan Miksa főherceghez — őt sem kímélte fel­jegyzéseiben: „Az [Miksa főherceg] vicéje még annál is tudatlanabb, sőt ugyan parvae vel nullius virtutis homo erat computandus.”40 A későbbi nádor leírásából pedig az is kiderül, hogy a főherceg nem igazán örült annak, hogy az őrgrófot nevezték ki erre a felelősségteljes posztra: „Maximiliánnak ellene vala, hogy ezt adták volt melléje.”41 A prágai és a bécsi udvarban is tisztában voltak az új Obrist-Feldmarschall képességeivel, hiszen addig szokatlan módon két helyettest (Obrist-Feldmarschall-Leutnant) is kinevez­tek melléje: Christoph Marschallt, valamint a németalföldi harcokban már nevet és jó­kora tapasztalatot szerzett Giorgio Bastát.42 Rajtuk kívül azonban az Obrist-Feldmarschall munkájának ellátásában segítségére volt még az Obrist-W’achtmeister is, aki feladatául kapta, hogy a tábor őrzését — mind ellensé­ges támadással, mind a felderítéssel szemben — biztosítsa. Ezt a tisztséget 1597-ben a tragikus sorsú, ám nagy korhely hírében álló Hermann Christoph von Russworm töl­tötte be.43 A keresztény had tüzérségéért és hadianyag-ellátásáért felelős személyt az Udvari Ha­ditanács Obrist-Feldzeugmeisteiré nevezte ki, aki nem csupán a mezei csapatok, hanem a végvárak tűzszerszámaiért is felelt. Tehát ez esetben egy már létező tisztség jogköre bővült ki, duplázódott meg. Feladatai igen szerteágazóak voltak: a tüzérség irányítása, az ütegek ellenőrzése, az aknászok munkájának koordinálása, a táborban lévő hadi­anyag felügyelete, a tábor védelmére és a várvívásokhoz sáncok, valamint utak és hidak építtetése. Megszervezte a tábor, illetve az egész hadsereg lőszerutánpótlását, hiszen nem csupán az ágyúkat, hanem az ezredek lövészeit is el kellett látni puskaporral és ólommal (Kraut und Lot). Emellett ellenőrizte a megmaradt készleteket és azt, hogy lő­szerrel senki se kereskedhessék. A hadjárat végén felügyelte az ágyúk és a muníció visszaszállítását a bécsi vagy egyéb hadszertárakba, amiről pontos jegyzéket, inventári­­umot kellett készítenie. Részben felügyeletük alá tartoztak a tábort körülvevő sáncok és az ostromművek építésére felfogadott sáncmunkások. Az uralkodó a poszt betölté­sére a Bastához hasonlóan Németalföldön komoly katonai tapasztalatokat szerzett Ruprecht von Eggenberget jelölte ki.44 Az obrist-feldmarschalh és az obrist-feld^eugmeisten tisztség mellett létezett egy harmadik poszt is, amelynek betöltésétől jelentős mértékben függött egy-egy hadjárat sorsa. Ahogyan ezt az axiómát Richelieu bíboros fanyar humorral a Testament Politique-b&n papírra vetette: „A történelem sokkal több olyan hadseregről tud, amelyet a szükség és a zűrzavar bomlasztott szét, mint amit ellenségeik erőfeszítései tettek tönkre, és jóma­gam voltam szemtanúja annak, hogy minden vállalkozás, amibe az én időmben fogtak, egyedül emiatt bukott meg.”45 Aló. században az Alsó-Ausztriai Kamara alá tartozó 40 Illésházy 1863. 43.; Pálffy 1997. 48-49. 41 Illésházy 1863. 43. 42 PÁLFFY 1997. 49. «PÁLFFY 1997. 50-51. 44 PÁLFFY 1997. 50. 45 Kennedy 1992. 68. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom