Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma
Győr a kereszténység kapuja gyarországi hódoltság központját mindössze 5000 fegyveres védelmezi. Buda sikeres ostromát követően pedig Győrt támadnák meg.33 Istvánffy leírásával és a Fuggerzeitungban található jelentéssel szemben a neves olasz történész, Florio Banfi említést tett egy szeptember 6-i keltezésű iratról, amely szerint Miksa főherceg Székesfehérvár vagy Veszprém megtámadását tervezte.34 A következő napon (szeptember 6-án) szintén Hédervárról küldött jelentésből azonban kiderül, hogy Miksa megváltoztatta eddigi szándékát és Győr ellen fog vonulni hadaival. Mi válthatta ki ezt a fordulatot? Véleményem szerint három tényező együttes hatása. Egyrészt nem épült meg a hajóhíd a Dunán, így nem tudott a keresztény fősereg átkelni a Csallóközbe, és Komáromhoz vonulni. Másrészt a szabad portyázók Szekszárd környékén augusztus 30-án elfogták a magyar származású Ruschan vajdát, aki 12 levéllel, közöttük a győri Mahmud pasa üzenetével igyekezett a szerdárhoz, Szaturdzsi Mehmed pasához, ötödvezírhez. A portyázók szeptember 5-én a hédervári táborba hozták, ahol vallomást tett. Eszerint Győrt hozzávetőlegesen 3000 fegyverforgató védi. A bástyákat, amelyeket leromboltak az 1594. évi ostrom idején, újjáépítették. Ezek tetején a mellvédeket is megmagasították és bedeszkázták, valamint a lövészek számára lőréseket vágtak rajtuk. Az ellenaknát, amit még a keresztények vájtak, újra feltöltőtték. A templommal és a kapukkal már nem tették meg ugyanezt. A védők azonban szűkölködtek a munícióban, de leginkább az élelemben, így két vagy három hétnél tovább nem lehetett tartani az erősséget.35 Mahmud győri beglerbég a szerdárnak írt levelében pedig arról panaszkodott, hogy egy mérő gabonát, amelyet eddig egy embernek osztottak ki, már háromnak kellett. Ráadásul az éhségtől a katonák mind legyengültek és már szinte félholtak voltak, így az ostromot kiállni nem tudják. Fizetést sem kaptak hat hónapja, teljesen lerongyolódtak, így a győri oszmán őrség közel állt a zendüléshez. A Karamániából ide rendelt katonák pedig annyira elcsüggedtek, hogy azzal fenyegetőztek, hogy elvonulnak, ha a szerdát 10 vagy 13 napon belül nem érkezik meg személyesen a felmentő csapatokkal vagy legalább élelmet nem küld. Mahmud pasa a levélben két alkalommal is kihangsúlyozta Győr fontosságát: „Győr a kereszténység kapuja” és „Győr egy kulcs egész Ausztriához”.36 Harmadrészt szeptember 5-én késő este egy pribék is kiszökött Győrből, és a hédervári táborba ment. Vallomásában arról számolt be ő is, hogy az erősségben hozzávetőlegesen 3000 fegyverforgató van, de mindegyiknek javait feleségeikkel és gyerekeikkel együtt már Belgrádba vagy Budára menekítették.37 33 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. 317r. 34 Banfi 1939. 224. 35 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 321v-322v ; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 317r ; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 296r; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 293r-v; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 277r-v; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 244r-v ; ÖStA KA AFA 1597-9-30.; Kelenik 1989. 75-77.; Ortelius 2002.132v; Hegyi 2007.1495-1496. 36 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 286r-v 37 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 321v-322v 11
