Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma
Bag! Zoltán Péter védelmét és előkészíteni egy esetleges támadást Győr ellen. Végül a Budát megtámadni kívánók tiltakozása ellenére Miksa főherceg elfogadta a pápai expedíció tervét.27 Mindezek ellenére azonban az óvári táborban augusztus elején tartott tanácskozáson újra fellángolt a vita a hadjárat célját illetően. Istvánffy leírása szerint ekkor a következő történt: „Azok közül némelyeknek azok az tanácsok tetszének, hogy vagy Budának, vagy Egernek mennének, mivelhogy az erdélyi segítségek is és a felső-magyarországi vitézlő népek is jobb alkolmatossággal s hamarább egy táborba gyülekezhetnének. Némelyek azt adják vala tanácsul, hogy Pápát legelső szándékkal is kellene megvenni, mivel erőtlenb helyen is volna, s annak megvétele után akár Győrnek, s akár Székesfejírvárnak nekimehetne, semmi akadály hátul nem maradván, bizonyosb megvétel reménségével megkésérthetni volna, azt ítélnék. Ezeknek értelmének ez egy dolog láttatik vala akadályt hozni, hogyha valamennyire eltávoznának az Dunától, félő lenne, hogy az gabona hordása későbben, s az vitézlő népnek nagyobb kárával lenne.”28 Úgy tűnt azonban, hogy ez sem jelenthetett problémát, hiszen Nádasdy ígéretet tett arra, hogy ellátja élelemmel a keresztény fősereget.29 Miksa főherceg hadai augusztus 9-én felkerekedtek az óvári táborból és augusztus 13- án hozzáfogtak Pápa ostromához, amely erősséget egy héttel később az odarendelt oszmán katonaság szabad elvonulás fejében feladott.30 A sikeres támadást követően a keresztény fősereg visszatért a Duna mellé Hédervárra. Az itteni táborban lezajlott újabb haditanácskozásról mind Istvánffy, mind a Fuggerzeitung beszámolt. A magyar Lívius ezt a következőképpen örökítette meg: „De az Maximilian óvári táborába semmit el nem hagyván, az dolgokra való gondviselésbe az kapitányok tanácskozásáért, mihez kellene tovább fogni, az herceg sátorához egybegyülekezvén ménének, s Pálffy is Esztergomból odahívattaték, s majd mindeneknek szívek vagy azért, hogy még egyetértenének, vagy hogy, azmint többnyire szokott lenni, akárminemű állhatatosság megtartásának okáért az elsőbb értelemre hajolnak vala, melyen minekelőtte Pápa visszavétettnek voltának, hogy eg}' része Buda vívására, más része Hatvannak, s azután Egernek megijesztésére kellene menni, mások, kik között Aldobrandin és Prestensky azt tanácsolnák, hogy Győrt, úgymint Ausztriának s Bécsnek bástyáját mindeneknek előtte visszavenni kellene.”31 Egy 1597. évi Fuggerzeitungban megőrzött szeptember 5-én Hédervárról küldött jelentés szintén beszámolt az ott megtartott tanácskozásról és annak feltételezett eredményéről. Eszerint szeptember 3-án Pálffy „könnyű kocsin odajött vala”32 Esztergomból, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. Az irat fogalmazója úgy tudta, hogy a keresztény fősereg három napon belül átkel a Dunán és Komáromhoz vonul, hogy azután Budát támadja meg. Állítólag ugyanis hír érkezett Miksa táborába, hogy a ma22 PÁLFFY 1997. 55-56. 28 Banfi 1939.216.; Istvánffy 2009. 276. 29 PÁLFFY 1997. 56.; Brunelli 2018. 107. 30 PÁLFFY 1997. 63-81.; TÓTH 2000. 269-271. 31 Istvánffy 2009.280. 32 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. 317r. 10
