Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)

BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma

Győr a kereszténység kapuja

vélte, hogy Buda elfoglalásához mind a felső-magyarországi, mind az erdélyi hadakra szükség lesz. A hadjáratot pedig még április folyamán el kellene indítani.21

A hadak lassú gyülekezése miatt a keresztény fősereg nem indíthatta meg a tavasz folyamán támadását. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ekkor ne történt volna jelentős esemény. A Pálffy és Johannes Pernstein vezette had a petárda nevű fegyver első alkalmazásával május 22-ről 23-ra virradó éjszaka elfoglalta Tatát. Az erősség megszerzése egyrészt egy Győr vagy Buda elleni támadás, másrészt Komárom és Esztergom vidékének védelme szempontjából is nagy jelentőséggel bírt.22

Mivel az azévi hadjárat célját, illetve céljait még mindig nem határozták meg, ezért az uralkodó június végére újabb haditanács összehívását rendelte el, immáron Bécsbe. A meghívott német, magyar és itáliai parancsnokok tanácskozására június 30-án 9 és 12 óra között került sor. Itt Aldobrandini, Pálffy és Nádasdy újra egy Buda elleni támadást sürgetett. Ahogyan Ulésházy megfogalmazta: „jobb is volna az ellenség házában víni velek, hogynemmint az magunk házában hozni őket”.23 Ezzel szemben Kari burgaui őrgróf és a nemrég Németalföldről a Magyar Királyságba érkezett Giorgio Basta Bécs védelmét tartották elsődlegesnek, mivel olyan hírek érkeztek, amely szerint a szultán újra személyesen vonul hadba és most a célja a „császárváros” elfoglalása lesz.24 Az albán származású tálján hadfi ezért egyenesen azt javasolta, hogy a Dunaparti Nußbergen építsenek egy sáncokkal megerődített tábort, ahonnan az ide rendelt keresztény fősereg megakadályozhatja Bécs ostromát.25

Végül egy valódi salamoni döntés született. Nádasdy egy korábbi, 1595. évi javaslatát terjesztette elő, amely Pápa ostromát javasolta.26 Maga a haditerv ajánlója ettől azt remélte, hogy a Rábántúli birtokait három esztendeje pusztító, „kellemetlen” szomszédságtól ilyen módon megszabadulhat. Javaslata pedig a védelmi harcot támogatók számára is elfogadható volt, hiszen ezzel a hadjárattal egyszerre lehetett megoldani Bécs

2i Müller 1901.244. No. 10.; Pálffy 1997.35.

22JEDLICSKA 1897. 622-624.; PÁLFFY 1997.47.; TÓTH 2000. 266-268.

23ILLÉSHÁZY 1863. 44.; Banfi 1939.216.

24 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. 500r-501v; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. 519r.; PÁLFFY 1997. 53-54. A bécsi városőrség Obrist)&vá kinevezett Schwarzenberg a város védműveinek azonnali újjáépítésére tett javaslatot, amelynek költségei számításai szerint 250 000 rajnai forintra rúgtak volna. PÁLFFY 1997. 54.; Opll-Krause-Sonnlechner 2017. 219., 258.

25 ILLÉSHÁZY 1863. 43.; PÁLFFY 1997. 54.

26 Esztergom 1595. évi ostroma után a Buda elleni támadásra már nem mert vállalkozni a császári-királyi hadvezetés, ami miatt Ulésházy úgy vélte, hogy „így az egész nyarat héjában és semmiben múlatták el”, ám Nádasdy — saját Rábán túli birtokainak védelme miatt — egy Pápa elleni támadást javasolt, amit Mátyás főherceg el is fogadott. Erre a hadjáratra rendelték Schwarzenberg lovasait is. November 4-i dátummal erről több bejegyzést is találunk az Udvari Haditanács protokollumában. Ezen a napon parancsot adtak ki Fejérkövy István nyitrai püspök helytartónak, Zrínyi Györgynek, Kalmás Jánosnak és Amadé György kapitánynak, hogy7 a vallonok számára megfelelő mennyiségű élést biztosítsanak. November 16-án Schwarzenberg kapott parancsot, hogy a Pápa elleni hadjáratra vezesse át katonáit a Dunán. Végül ebből a hadműveletből nem lett semmi. Nádasdy azonban több akciót is vezetett a Pápán álló oszmán had ellen 1595 novemberének végén (immár a vallon és német katonaság nélkül) Sigmund Hager óvári Obrist magyar lovasaival. ÖStA KA HKR Pr. Registratur (Reg.) Bd. 195. Föl.: 222v. No. 22., No. 23., No. 25., No. 26.; ÖStA KA HKR Pr. Reg. Bd. 195. Föl.: 225v. No. 86.; ILLÉSHÁZY 1863. 24.; Pálffy 1997. 55.

9