Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula — Torma Attila mukra a2 volt az utasítás, hogy csak a népbiztosok telefonját kapcsolják a szőnyi kastélyban székelő direktóriumhoz, vagy a rendőrségen elhelyezkedő intéző bizottsághoz. Este Vá 9-kor érkezett az első telefonhívás. Hochenfelder Lipót akart beszélni Achátz alezredessel a komáromi állomásparancsnokkal. A telefonvonalak blokkolása miatt azonban az összeköttetés nem jött létre. Ekkor táviratban szólította fel a győri katonai parancsnok az alezredest, hogy a támadást mindenképpen akadályozza meg, mert a felelősség az övé, ha nem tesz semmit. Kérte, hogy tegyen jelentést az eseményekről. Achátz táviratilag azt válaszolta, nem tud tenni semmit, a katonaság az agitátorok kezén van. A táviratot a beosztott átvitte a rendőrségre, ahol Vavricza János felolvasta, és azt mondta. Nem igaz, ő beszélt Kun Bélával, aki szerint támadni kell.40 A második telefon Vi 12-kor jött Kun Bélától, aki a városi tanácsot kérte és azt közölte, hogy felakasztat mindenkit, ha a támadást végrehajtják. A beosztott távírász ezt rögtön írásba foglalta és a rendőrségen székelő intéző bizottsághoz vitte, ahol Kuzala Jánosnak vétív ellenében átadta. A hír vétele után Varga Pál a postára ment. Felhívta Kun Bélát. A távírász látta, hogy beszéd közben elsápad és jelentette, hogy a támadást már nem tudja visszafordítani, mert a katonaság fejbelövéssel fenyegeti őket. Éjjel 3-kor már egy távirat érkezett Kun Bélától, most a direktóriumhoz. Tartalma az előzőhöz hasonló volt, azaz a támadást meg kell akadályozni. A táviratot ismét Kuzala János vette át írásban a küldönctől. Ezt a táviratot közölték a tüzérséggel és a munkástanáccsal.41 A puccsal kapcsolatos negyedik postai forgalom a tatai helyőrséget érintette. Parancs jött a megfigyelő szolgálathoz, hogy a géppuskás századnak riadó. A szolgálatban lévő altiszt megkérdezte, ki beszél? Ráismert Oszoli Dénes hangjára, aki a teljes nevét is bemondta.42 A géppuskások kérése valós lehetett, mert Nagy Istvánt is vádolta a bíróság azzal, hogy 1-én reggel géppuskás repülőket kért a győri helyőrségtől. Nem derült ki, hogy kivel beszélt és ő sem emlékezett rá, bár a telefonbeszélgetést nem tagadta. A vád szerint a támadás sikerességére hivatkozva tette ezt a kérést. Sem a vádlottak közül, sem a tanuk közül nem emlékezett senki arra, hogy a részt vevők közül telefonon beszélt volna valaki Nagy Istvánnal. így ezt a vádpontot ejtették. Dr. Lugossy István az egyik ágyúgyári században beosztott orvosként is dolgozott. A munkások közül többen kérték, hogy részükre állítson ki igazolást, miszerint sebesültszállítók. így elfogásuk esetén, enyhébb bánásmódban lett volna részük. Az orvos május 1-én, a direktóriumban tartózkodott. Jelenlétében Nagy István közölte Craenenbroek ezredessel, hogy a két erőd a túloldalon már a vörösök, a munkások birtokában van. Kérte, hogy küldjön géppuskás repülőket erősítésül. Kérését telefonon kapott üzenetre hivatkozva tette. Az ezredes ezt megtagadta. 40 Uo. Ott Antal vallomása 41 Uo. Recsák Géza községi jegyző vallomása. Az adott napon, mint távírász a postán teljesített szolgálatot. 42 Uo. Havrán Ferenc vallomása. Oszoli Ferenc a tatai munkásrajok egyik szervezője volt. 84
