Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején

Győri m un ká s tragé di a Komáromban 1919. május elsején Az orvos — utasításra — május 1-én, a reggeli órákban két társával vonatra szállt Komá­rom felé. Későn érkezett, a harcok már befejeződtek. Csak visszatérő sebesültekkel ta­lálkozott. Többeket a vonaton kötözött be. Egy korabeli visszaemlékezés A pereket 1920 decemberében folytatták le. A vádlottak és tanúk így másfél évvel ko­rábbi eseményekre emlékeztek. Az eltelt időszakban történt egy rendszerváltás is Az élmények leülepedtek, és talán a szóbeszéd is formálhatta őket. Egyeben korabeli visszaemlékezés került a kezembe. Schreier József németajkú munkás, kézzel írt, viszonylag jól olvasható, a direktórium tagjai előtt tett beszámolója. A jegyzőkönyv felvételre a Győri Direktórium helyiségében került sor 1919. május 6- án. A történet a komáromi érkezéssel kezdi az események leírását: „A komáromi kaszárnyában munícióval látták el őket és megindultak a hídon. Néhányan már visszafele jöttek, és azt mondták, bőgj nyugodtan menjenek. A közúti hídon erősen lőni kezd­ték őket. Mindannyian megfordultak, de a vörös katonák nem engedték őket vissza. Ismét visszafor­dultak. Mayer elvtárs elmagyarázta nekik, hogy feltétlenül át kell jutniuk. Akik mögöttük jöttek, ismét a kézigránátos fenyegetésre panaszkodtak. lementek a szigetre. Nem találtak egy parancsno­kot sem. Egy része elbújt, a csapat másik részét visszaszorították. Csütörtök reggel a csehek megtá­madták őket. Néhány an elhagyták a harcot és a vízbe ugrottak, (köztük vörös katonák is). Mások fegyverrel a kezükben a hídon át akartak jutni, őket mindet lelőtték. A gyalogosoknak sem volt irá­nyításuk úgy lőttek, hogy csak sejtették a célt. Minden meghaltak mindegyiküket agyonlőtték. Mayer elvtársról agt hallotta, hogy elesett, mások eyt látták. Közel 400 ember (.katonákkal együtt) esett el itt a szigeten. 0 először elbújt, aztán előjött, amikor a katonák felfedezték. Agyon akarták lőni. Két munkást látott meghalni, Niedermayert és Körmöczjt. Körmöczj egy csónakból esett ki sebesül­ten. A cseh katonák ezután egy kaszárnyába kísérték. Néhány nappal később, jött nyolc férfi, akikkel haza jöhetett. ”43 O az egyik a kevés túlélő közül, akit a cseh katonák elfogtak, de nem végeztek ki. Tanúvallomása egybecseng Fúvessy doktor beszámolójával, miszerint egy magyar kül­döttség is felkereste a cseh megszállókat. A tárgyalás eredményeként Schreier Józsefet elengedték. Tettek-e még ígéretet a magyar küldöttek, a már említett - tüzérség okozta - károk megtérítésén kívül, vagy ennyi halottal megelégedtek a cseh megszállók? Schreier vallomásából az is kiderül, hogy a küldöttségnek a vagongyári tagja is volt. Nyolc férfiról ír, egyikük „egy bizonyos Nagy is tagja volt a deputációnak”, aki a va­gongyárból jött. Ki lehetett ez a férfi, akiről a győri királyi ügyész sem tett említést? Ta­lán Nagy István? Őt ismerte volna a puccsot megjárt munkás. 43 GYMSML: XVI.l Győr megye és város Munkás- Paraszt és Katonatanácsa direktóriumának jegyző­könyvei. 3. doboz 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom