Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918—1921 Mindkét esetben a francia ráhatással megszületett demarkációs vonalak kijelölése mögött, katonai szempontból a földrajzilag és közlekedési infrastruktúrával alátámasztott, stratégiai megfontolások előtérbe kerülése érvényesült. A második fegyverszüneti vonal kijelölése pedig teljesen figyelmen kívül hagyta az etnikai tényező jelentőségét, melynek hatása napjainkban is a magyar-szlovák kapcsolatok rendezését befolyásoló tényező. Országos politikai és katonapolitikai történeti háttér Mikor Tisza István bejelentette, hogy elvesztettük a háborút, a gróf Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és 48-as Párt, a Polgári Radikális Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt összefogásával október 23-án éjjel, gróf Károlyi Mihály elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, melynek tagjait a szociáldemokrata párt munkásvezetői és baloldali polgári politikusok alkották. A Nemzeti Tanács október 25-én tizenkét pontos kiáltványt tett közzé, amely a háború azonnali befejezését, az ország függetlenségének megteremtését, a demokratikus reformokat és a nemzetiségekkel való megbékélést követelte az ország területi egységének sérelme nélkül. Ezután sűrűn követték egymást az események, melyben meghatározó szerepet játszottak Budapest helyőrség 60-80 ezer főt számláló katona alakulatai és a városban bujkáló több tízezer katonaszökevény. Demokratikus változást követelő törekvéseik érvényesítésére október 25-én létrehozták a Katonatanácsot.2 2 A Hazáért: 143. o. 7