Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula — Torma Attila A támadók mindkét híd cseh őrségét leölték. A vasúti hídon átjött munkások elfoglalták az IIII számú erődöket, azonban, minthogy vehetőik nem voltak, és mert lőszer utánpótlásuk nem volt, szétszéledtek. Egy részük még a vasútállomásig is eljutott. Akik a közúti hídon jöttek és pontonokon, azpk megszállták a szigetet... A vörösök ide szállítottak sok muníciót, mely a támadás után is hatalmas mennyiségben maradt a sziget partján: lőszer és kézigránát. Azonban lőszer előre szállításról nem gondoskodtak. ... Reggelre a csehek Pozsonyból és Érsekújvárról erősítést kaptak, ezután a két hídra ellentámadást intéztek. Azokat elfoglalták és a szigeten rekedt embereket sorra leöldösték. Sokat pedig még sebesülten is bedobtak a Dunába. A csehek a szigeten lakó polgárok közül azpn gyanú alapján, hogy a vörösökkel összeköttetésben voltak, kb. 20 embert leszúrtak. A vörösöknek kb. 120-130 halottjuk lehetett, beleszámítva azokat is, akiket a Dunábólfogtak ki.... Apr. 27. vagy 28-án a hajógyári munkások megtámadták a cseh hídőrséget. Ekkor kellett volna tulajdonképp a támadásnak megtörténni, azonban a cseh és magyar időszámítási különbség amivel a vezetők nem számoltak, azt jelentette, hogy a támadás nem, sikerült. A csehek ezután a hajógyár munkásait és tisztviselőit. Theresianumstadtba internálták, ahonnan csak hónapok múlva tértek vissza. 8 munkásról még akkor sem volt hír. Nekem az volt az első érzésem, hogy a támadás célja az hogy meghódítsanak bennünket. Ha hivatalos ügyben átjövök, látok olyan vörös katonát, akinek sapkáján „a felvidékért”feliratú szalag volt. A támadás következtében a komáromi szociális vezéreknél házkutatást tartottak, az egyiknél egy listát találtak, amire azpk voltak felírva, akiket Komárom elfoglalása esetén fel kellett volna akasztani. A kivégzendők listáján magyar állami vezető hivatalos és vagyonos polgárok szerepeltek. A fogházban egy elitéltnél találtam egy naplót, amelyben a május 1 -ről keltezve üdvözli a vörösök lövedékeit és megjósolja, hogy a fogházfáján az első gyümölcs, amelyik lógni fog én leszek. A támadás előtt Árvái András és Novozpd János kb. 8-10 nappal átjöttek. Előre kellett volna [nekik] Komárom közigazgatását megszervezni. Komáromi polgárok részéről haláleset nem történt, csupán eg súlyos sebesülés. ... A két tanúvallomás egyrészt hitelesíti a komáromi újságcikk híreit, másrészt fontos kiegészítő információkkal szolgál. A megszállt Komáromból származó három hírforrás könnyebb megértéséhez néhány korabeli vagy éppen történelmi elnevezés helyi szóhasználatának magyarázata elősegíti az olvasó tájékozódását. Az „első, második és harmadik várerőd” a történelmi Komáromot védő, komáromi erődrendszernek a 19. században épült, ma Komárnoban található Nádor vonal keletre fekvő részének a három bástyája. Első várerőd. Nádor vonalnak a Kis-Duna ághoz legközelebb eső (pár 100 m) 1. bástyája, a 63. sz. főút mellett. Ehhez tartozik a Pozsonyi kapu. (A bástya beleesett a hajógyár építési telkébe és egy részét lebontottak, azonban a Pozsonyi kapu megmaradt és felújították.) Második várerőd: a 63. sz. főút és a Nádor-vonal kereszteződésétől közvedenül északra eső 2. számú bástya. 66
