Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Győri munkástragédia Komáromban 1919. május elsején Harmadik várerőd'. A Nádor vonal harmadik, központi bástyája, a 2. sz. bástyától észak-északkeletre párszáz méterre (300-400 m). A híradás itt nevezi meg a Gutái kaput. {Guta, ma Kolárovó) település a Vág és a Kis-Duna összefolyásánál fekszik). A cikkben olvasható a — történetünkben fontos szerepet játszó — Kishíd, mely tulajdonképpen az Erzsébet-híd folytatásként, az Erzsébet szigetet köti össze a várossal. Ennek a hídnak az elfoglalása volt az egyik legfontosabb feltétele a győri munkászászlóalj megindításának az Erzsébet-hídra. Értelmeznünk kell még a Kisdunát eljáró kőgátat, mely az Erzsébet sziget nyugati csücskénél, a vasúti hídtól közvedenül keletre, a Kis-Duna ág feltöltését jelenti, és így a szigetet köti össze a túlparti Komárommal. A Vasútállomás, mint ahogy a mai térképek jelölik Komárno központjában, a 2. sz. bástyától keletre, egy kilométerre található. A Ferenc József rakpart a Kishíd előtt húzódott. A temetők objektumjelölés arra a temetőkomplexumra vonatkozik, mely magába foglalta a katolikus, a református és evangélikus, valamint az izraelita temetőt. A mai városi temető a Pozsonyi út és a Temető utca között terül el. Délről az Eötvös u. határolja. A református temetőt a Temető utca választotta el a katolikus temetőtől. A katolikus temető megszüntetésével (1975) alakították ki a városi temetőt. Tehát a hajdani „temetők” komplexum a mai temető terület egy részét is beleértve még tovább nyúlt délkeletre. Számunkra fontos híre komáromi újságnak, miszerint a támadás a vasúti hídon át kezdődött és a gyenge őrséget meglepve 400-500 fő átkelt a Dunán. A kőgátnál a csapat kétfelé vált, a nagyobbik fele megtámadta és elfoglalta 1-es, 2-es és 3-as számú erődöket (tehát a Pozsonyi-kaputól a Gutái- kapuig), majd tovább folytatva a támadást a pályaudvar felé nyomultak előre. A kisebb erő pedig a szigeten a Kishíd ellen vonult fel. Az Erzsébet-hídcseh hídőrsége a Kishídon át visszavonult a városba, ahol heves harcok bontakoztak ki. Tehát az Erzsébet hídi átkelés feltételét a Vasúti hidat elfoglaló erők teremtették meg. Az egyre határozottabban védekező helyőrségi (megszálló) csapatok azonban megállították a városba betört erőket, és heves harcok bontakoztak ki a temetők mellett a Kishíd térségében, valamint a Ferenc József rakparton. Az is bebizonyosodott, hogy a magyar tüzérség erős tűztámogatási nyújtott a támadó csapatoknak. Új információ és a hadműveleti tervvel ellentétes a cikknek az a tudósítása, hogy a „támadó munkáscsapatok” a gázgyárig és a temetőkig nyomultak előre, majd visszaszorításuk után a Duna töltése mögött ásták be magukat. Ha igaz ez a hír, akkor ez azt jelenti, hogy a győri munkásokat nem csak rendfenntartóként alkalmazták. Végül a puccs kimenetelét az Érsekújvárból hajnali háromkor, majd később Pozsonyból vonaton érkező csehszlovák megerősítés döntötte el. Az érsekújváriak megszállták a Vasúti hidat, ezzel elzárták a visszavonulás egyik útvonalát. A két tanúvallomás alapvetően megerősíti a Komáromi Újságban leírtakat, azonban egy merőben új és fontos információval is szolgál, miszerint a támadásnak először 28-án kellett volna megtörténnie (az elutazásnak pedig már 27-én délután vagy este), 67
