Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
B. STENGE CSABA: A győri vagongyár egy különleges berepülőpilótájának életútja
B. Stenge Csaba magyar katonai repülés történetében, mivel ezzel ő lett a magyar királyi honvéd légierők első pilótája, aki Messerschmitt Bf 109-essel éles harci bevetést repült. (Az első magyar származású Luftwaffe pilóta, Josef Főző 1938 nyarán a spanyol polgárháborúban repülte első éles harci bevetését a típussal.17) Bár konkrét, egyértelmű adat erről nem maradt fenn, az első gépek egy részéről lehet tudni, hogy kinek volt a többé-kevésbé állandó gépe. (A gépek és hajózok cserélgetése elég gyakori volt már a Héjáknál is és ez volt a helyzet az első Messerschmittek esetében is, mivel általában több pilóta volt, mint üzemképes gép.) Véleményem szerint nem csak elsősége, de a töredékesen fennmaradt egyéb források alapján is valószínű, hogy Lukács Ottó ekkor általában a V-01 jelű Messerschmittet repülte. (Ez a gép a visszavonulás során 1943 februárjában Harkovban maradt motorhiba miatt és megsemmisült.18) A furcsa jelzés, az első számjegy hiányának oka egyébként az, hogy kezdetben még nem született döntés arról, mely számsort kapják a magyar Messerschmittek, így a gépekre az első számjegyet kihagyva V-01 sorban festették fel a jelzéseket, míg a későbbi iratokban a V.001 sorban szerepelnek a gépek. A Messerschmittre átképzett csoportot, majd századot ekkor Bánlaky György főhadnagy19 vezette, aki eredetileg az 1/1. vadászrepülő-század elsőtisztje volt. Lukács Ottó első Messerschmitt harci bevetését október 25-től a hónap végéig további öt követte, ez utóbbiak mindegyike vadászbombázó bevetés volt. Október 25- én már magyar kötelékbevetésre is sor került, e napon - Lukács Ottón kívül — biztosan bevetésre került Messerschmittel Kőhalmy János hadnagy20 és Szentgyörgyi Dezső őrmester is.21 A csendesebb november folyamán Lukács Ottó csak egy bevetést repült, de decemberben a rossz idő ellenére a magyar vadászbombázók nagyon intenzív alkalmazásra kerültek a magyar 2. hadsereg déli szomszédja, az olasz 8. hadsereg szektorában, miután december 6-án Rosszos repülőterére települtek át. December 16-án, a szovjet Kis Szaturnusz offenzíva kezdőnapján Lukács Ottó három bevetést is repült az áttörő szovjet csapatok feltartóztatására. December folyamán Lukács Ottó összesen 24 bevetést repült és volt egy további megszakított bevetése is, mikor motorhiba miatt kénytelen volt idő előtt visszatérni bázisára. 1943 januárjában a szovjetek új támadó hadműveleteket indítottak a magyar 2. hadsereg arcvonalán és az olasz 8. hadsereg maradvá17 Josef Fözö (Bécs, 1912. november 7. — Bécs, 1979. március 4.) katonai karrierjéről lásd bővebben életrajzi könyvét — Josef Fözö: Freie Jagd von Madrid bis Moskau. Ein Fliegerleben mit Mölders. Berlin, Verlag Wehrfront Alfred Becker, 1943. 18 FIM HIM HL magyar 2. hadsereg iratanyaga 17. doboz, rep. dd. szállásmesteri jelentések alapján. 19 Bánlaky György (Budapest, 1913. március 17. — Gyirmót, 1944. november 6.) életéről, pályafutásáról lásd B. Stenge Csaba: Elfelejtett hősök. A magyar királyi honvéd légierők ászai a második világháborúban. Budapest, Zrínyi, 2016. 367—368. o. 20 Kőhalmy János (Ungvár, 1919. május 23. - Felsőireg, 1944. június 16.) 1940. július 1 -el avatták hivatásos repülő hadnaggyá, 1943. május 1 -el főhadnaggyá nevezték ki. Amerikai vadászokkal vívott légi harcban hősi halált halt (ejtőernyőn lelőtték). 21 Az 1/1. vadászrepülő-század bevetési naplókivonata (eredetije a szerző birtokában). Szentgyörgyi Dezső (Kőkúttapazd, 1915. január 6. - Koppenhága, 1971. augusztus 28.) életéről, pályafutásáról lásd B. Stenge Csaba: Elfelejtett hősök. A magyar királyi honvéd légierők ászai a második világháborúban. Budapest, Zrínyi, 2016. 64—85. o. 116
