Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

B. STENGE CSABA: A győri vagongyár egy különleges berepülőpilótájának életútja

A. Győri Vagongyár egy különleges berepülőpilótájának életútj, nyaival szemben is. A január 14-én megindított támadó hadműveletek következmé­­nyeképpen másnap már szovjet harckocsik támadták a rosszosi repülőteret. Az evaku­­áció során e napon Lukács Ottó az általa kirepült Bf 109-esen vitte el magával az 1/1. század hadinaplóját is (amely egyébként jóval később sajnos így is megsemmisült). A magyar Bf 109-esek fokozatosan Urazovoba, Harkovba, majd Poltavára vonultak visz­­sza, majd miután a németek március közepén visszafoglalták Harkovot, a magyar Messerschmittek is visszatértek ide. A rossz időjárás és a folytonos visszavonulás, il­letve áttelepülések miatt, alakulatának limitált alkalmazása közben Lukács Ottó január­ban hat bevetést repült (egyszer rossz idő miatt visszafordult), februárban kilencet, márciusban pedig hármat. Lukács Ottó ezt követően április elejétől szabadságon volt Magyarországon és csak május 10-én érkezett vissza Harkovba.22 Utolsó vadászbombázó bevetését május 16-án repülte, ezután már csak riadóstartokat, szabad vadászatokat, illetve bombázókí­sérő bevetéseket repült. Közben május 17-én megrepülte első gyakorló „Gusztáv” fel­szállását is, a nagyobb motorteljesítményű Bf 109 G-2 alváltozatú Messerschmittel.23 Harci bevetéseit 1943. július 5-étől, a kurszki csata kezdőnapjától már kizárólag Bf 109 G-2 alváltozatú gépekkel repülte. (Bf 109 G-2-essel összesen hét harci bevetést repült.) Lukács Ottó utolsó harci bevetését 1943. július 19-én abszolválta, ekkor nagy magas­ságban, 6000 méteren légi harcot vívott egy szovjet Pedjakov Pe-2 távolfelderítővel, de az ellenséges gépet nem sikerült lelőnie a 45 perces bevetés során (a szovjet kétmoto­­ros repülőgép valószínűleg felhőbe menekült üldözője elől).24 Lukács Ottó Repülő Leírásában egyébként ez az egyeden eset, ahol az a megjegy­zés szerepel, hogy légi harcot vívott. A vadászbombázó bevetések jellegéből, az időjá­rási körülményekből, illetve a térségben a szovjet repülőerők mérsékelt aktivitásából adódóan az első magyar Messerschmitt pilóták kevésszer találkoztak a levegőben szov­jet gépekkel, ami a légi harcokra éhes pilótákat eléggé frusztrálta is. Minden bizonnyal ez volt a helyzet Lukács Ottó esetében is, mire pedig a magyar vadászok a légi harcok sűrűjébe kerültek a kurszki csatában, őt már hazavezényelték. Lukács Ottó zászlós összesen 68 harci bevetést repült Messerschmittel, ebből 41 volt vadászbombázó akció. 1942 és 1943 folyamán Re.2000 és Bf 109 típusokkal ösz­­szesen 93 harci bevetést repült a keleti hadszíntéren. A jó kezű és szerencsés pilótát egyszer sem lőtték le és Messerschmittel műszaki hiba miatt sem kellett kényszerleszál­lást végrehajtania — bár egy ízben motorhiba miatt vissza kellett fordulnia —, így a hadműveleti területről géptörés nélkül tért haza. A sajnos eléggé általános tendenciának, a repülők magyar kitüntetések terén meg­lehetősen tendenciózus és látványos mellőzésének megfelelően Lukács Ottó is csak egy Signumot kapott egy éves hadműveleti területen végzett közel száz harci bevetésé­ért, melyek között számos nagyon eredményes vadászbombázó akció is volt. Ezt is csak 1943 tavaszán adományozták részére, március 22-ei legfelsőbb elhatározás nyo­mán április 8-ai dátummal. Már ezt megelőzően a németektől is kapott egy II. osztályú 22 Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában). 23 Az F alváltozatú Messerschmittek beceneve „Friedrich”, míg a G alváltozatúaké „Gustav” volt. 24 Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában). 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom