Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
GALAMBOS KRISZTINA: Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez
Galambos Krisztina munka óriási értéke a kertészeti módszerek és eszközök rendkívül pontos és részletes leírása.5 Szokásaikról, hagyományaikról Peneva-Vincze Lili írásából kapunk alaposabb képet.6 Hargitainé Szimeonova Rajna 2004-es megjelenésű kiadványa magyar és bolgár nyelvű, mely a rövid történeti ismertetésen túl válogatott könyv és cikk bibliográfiát tartalmaz.7 Jónéhány tanulmány született az ország különböző területein megjelenő bolgárkertészetekről, például Muskovics Andrea Anna foglalkozott az Esztergom körzetében élő csoportok működésével,8 de a győri bolgárkertészekről eddig nem született részletesebb tanulmány. A bolgárkertészek megjelenése Győrött A magyarországi kertkultúra 100-150 éves lemaradásban volt a nyugat-európaihoz képest. Fejlődésére először német, majd bolgár kertészek voltak hatással. A bolgárkertészet fogalma a XIX. században terjedt el Magyarországon. Az első csoportok 1865- ben Fót környékén jelentek meg, de alig néhány év múlva majd mindegyik nagyvárosba eljutottak.9 Általában 20-30 fős csoportban dolgoztak együtt, viszonylag kis darab földön, példamutató ügyességgel és szorgalommal. A bolgárkertészet egyik sajátossága az öntözéses zöldségtermelés, ezért folyó vagy csatorna mellett választották meg a kertészet területét, ahol könnyen tudtak öntözni. Magyarországon akkoriban a konyhakerti termesztés gyerekcipőben járt, a kedvező éghajlati adottságok ellenére a házi kertek többnyire saját felhasználásra termesztettek zöldségeket; kevesen foglalkoztak eladással is. A lakosság ezért hamar megkedvelte a bolgárok jó minőségű és olcsó terményeit. Az első bolgárkertészek 1874 tavaszán telepedtek le Győrben, érkezésükről a Győri Közlöny tudósított.10 Ugyancsak a helyi sajtóból tudjuk, hogy ugyanebben az évben Zalka János püspök Győr-Szigetben holland kertészeket fogadott fel; későbbi működésükről nem adtak hírt, valószínűleg csak rövid ideig tartózkodtak Győrben. A hét bolgár férfiú a várostól 11 hold földet bérelt a Holt-Rábca partján. A miénktől teljesen eltérő mezőgazdasági módszereikkel főként hagymát, paprikát, paradicsomot és dinynyét termesztettek. Örömmel fogadták őket, mert kora tavasztól késő őszig szép és megfizethető terményekkel látták el a várost és vonzáskörzetét; ősszel visszatértek családjukhoz Bulgáriába.11 5 Czibulya Ferenc: Bolgárkertészet magyar földön. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1987. 6 Peneva-Vincze Lili: Hagyományőrzés és beilleszkedés a Magyarországon élő bolgárkertészek körében. In: Ethnographia,92. évf. 2-3. sz. 1981. p. 452-459. 7 Hargitainé Szimeonova Rajna: A bolgárkertészek magyarországi működése és kertkultúrája. Budapest, Bolgár Országos Önkormányzat, 2004. 8 Muskovics Andrea Anna: Bolgárkertész csoportok letelepedése és működése Esztergom körzetében. In: Tisz(t)ázások. Hallgatói tanulmányok Szilágyi Miklós 70. születésnapjára. Szerk.: Molnár Gergely. Budapest, ELTE-BTK Néprajzi Intézet, 2009. p. 145-160. 9 Boross Marietta, i. m. p. 29-30. 10 Bolgár kertészek telepedtek le. In: Győri Közlöny, XVIII. évf. 44. sz. (1874. máj. 31.) p. 3. 11 Ama bolgár kertészek. In: Győri Közlöny, XVIII. évf. 96. sz. (1874. nov. 29.) p. 3. 88
