Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
GALAMBOS KRISZTINA: Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez
Adalékok a győri b o Igár kert é s k történetéhez 1876-ban a földművelési miniszter leiratot küldött a városi törvényhatóságokhoz és gazdasági egyletekhez, melyben támogatásáról biztosította a bolgárkertészek letelepedését; különösen azokon a területeken, ahol zöldségtermesztéssel a helyi kisbirtokosok kevésbé foglalkoztak, ugyanakkor nagy volt a fogyasztói igény és nem okozott nehézséget az áru továbbszállítása. Külön felhívta a figyelmet az általuk használt öntözéses módszer előnyeire, amivel a magyar gazdák akkoriban nem tudták felvenni a versenyt. A helyi hatóságoknak az előbb felsorolt feltételeknek megfelelő folyóparti területeket kellett keresni, összeírni és ezekről jelentést küldeni. Győrben ekkoriban harmadik éve éltek idényjelleggel bolgárkertészek. Újvárosban a Holt-Rábca partján és a Somosidűlőben bérelt 11 holdért évente magas bért, 254 forintot fizettek.12 A helybeli törvényhatóság támogatta a bolgárkertészek tevékenységét, hiszen a városi szántóterületek megbízható, jól fizető bérlői voltak, ezenkívül harmad-, sőt negyedáron kínálták terményeiket a városi lakosság nagy elégedettségére.13 A Győri Közlöny 1877-ben megjelent hirdetésében Győr városa árverésre bocsátott „Holt- Rápcza” melletti és somosi szántóföldeket, melyeket eddig bolgárkertészek használtak.14 A területeket a korábbi bérlők művelték tovább. A bolgár nevek és magyarosított alakjuk a hivatalos iratokban, akár egy kérvényen belül is keveredtek. A keresztnevek többféle változatával találkozhatunk, pl.: Nicola=Miklós, Marin=Márton stb.; de a vezetéknevek használata sem volt egységes, például Ilia=Ilief, Staneff^Stanef^Stanov, Petrov=Petrof, Radief=Radieff. A továbbiakban a dokumentumokban talált változat szerint többféleképpen szerepelhetnek a bolgár nevek. A mezőgazdasági területeket általában több évre bérelték. Ilia Miklós és Stanef Marin az 1886. június elsején megkötött szerződés szerint a Somosi dűlő és a Holt Rábcza melletti, összesen 61 mérő15 és 17 négyszögöl nagyságú szántóföldet évi 671 ft 60 kr. fizetése mellett 1891. szeptember 30-ig vették haszonbérbe. A bérlők ezért kötelesek voltak kertészeti vagy gazdászati tevékenységet folytatni. A területet, melyet korábban is bolgárkertészek (elhunyt Stankó Marino és Janó Marino) műveltek, bérbe nem adhatták.16 1887-ben a két bérlő a Rábaszabályozás miatt a városi földektől elzárt vízvezeték helyreállítására 30 db colos deszkát és hozzá való karót igényelt, magukra vállalva a munka teljesítését. A város bizottságot küldött a helyszín vizsgálatára, melynek tagjai a kérelmet jogosnak tartották és a faanyagot biztosították.17 12 Magyarország földrajzinév-tára 2. kötet. Győr-Sopron megye. Szerk. Földi Ervin Bp., Kartográfiai Vállalat, 1978. (részlet a térképmellékletből) 13 Bolgár kertészcsaládok telepítése hazánkba. In: Győri Közlöny, XX. évf. 18. sz. (1876. márc. 2.) p. 3. 14 Hirdetmény. In: Győri Közlöny, XXI. évf. 99. sz. (1877. dec. 8.) p. 4. 15 Régi területmérték, az elvethető mag mennyisége alapján határozták meg a szántóterület nagyságát. Vö.: Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. Bp., Akadémiai Kiadó, 1990. p. 30. 16 Győr Megyei Jogú Város Levéltára (a továbbiakban: GYMJVL): Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai 1886, XIII. 886/156. 17 GYMJVL: Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai 1887, XIII. 87/88. 89
