Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
BAGI ZOLTÁN „Azmikor az vaspléhből csinált torony tetejére helyheztetett kakas megszólalna”
Bagi Zoltán Péter ta az őrség létszámát,72 ám Schwarzenberg március 30-i jelentésében azonban azt írta, hogy az erődvárosban összesen 1600 fegyverforgató volt.73 A támadást vezető parancsnokhoz hasonlóan Istvánffy és Illésházy István is hasonló számokat adtak meg beszámolóikban. Előbbi a következőket vetette papírra: „az ellenségben ezernégyszáz vágaték le, háromszázan rabbá esének, gyermekeken s asszonynépeken kivöl”.74 A védők erejét tovább gyengítette, hogy a rajtaütést megelőző napokban „kétszázan a janicsárokba ... zsoldfizetésért s élésért Budára mentenek légyen”.75 Illésházy szerint pedig „az törököknek egy része élés eleibe (ment volt Fehérvárra, de mégis volt 2000 fizetet török benne”.76 Ibrahim Pecsevi az őrség állapotáról még gyászosabb képet festett le, mint a keresztény kortársak: „A vár őrizetére egy-kétezer dsebedsi és ugyananynyi kul-oglu Íratott össze, csakhogy ezek többnyire Pécsett, Koppányban és Székesfehérvárott házasodtak meg és Győr várába nem igen mentek. Ilyen módon a vár üres lett. Majd ismét élelmiszer hozatalának ürügyé alatt két-háromszáz ember is eltávozott.”77 Mahmud pasa, a győri beglerbég tehát 1598 márciusának végén csak kisszámú őrség felett parancsnokolt.78 Ennek ellenére a győri oszmán katonaság elbizakodottan és hanyagul viselkedett. Istvánffy szerint a Komáromból megindult had portyázói csakhamar rátaláltak Felnémethy Mátéra, aki még az 1594. évi ostrom idején esett oszmán fogságba és váltságdíjának előteremtése, összeszedése miatt engedték ki az erődvárosból. Vallomása igen fontos volt, hiszen Schwarzenberg és Pálffy értesülhetett arról, „hogy az törökök, semmit az ellenségtől nem tartván, hivalkodnának”:79 a már említett 200 janicsár Budára ment az elmúlt napokban, a kapukat nem zárják és a falakat sem őrzik megfelelően. „S kevély szájjal azt mondogálnák, hogy azmikor az vaspléhből csinált torony tetejére helyheztetett kakas megszólalna, a keresztényeknek akkor akadna Győr kezekbe.”80 A török történetírók is az őrség és a janicsár aga szemére vetették hanyagságukat és kicsapongásukat.81 Pecsevi erről a következőket jegyezte le: „Mahmud pasa győri beglerbég mértékletes és szelíd ember volt, azonban a janicsárok agája, Jahja aga dőzsölő, kicsapongó volt. A hitedének semmi élelmiszert és más szükséges dolgot nem adtak, de a borral megrakott hajók s mikor a Duna befagyott, a megrakott kocsik soha nem hiányoztak. A nép annyira az ivásnak adta magát, hogy közöttük egyeden józan ember nem találkozott s ez okból a falakat nem is őrizték, még a kapusok sem aludtak a kapuknál.”82 72 JEDLICSKA Pál: Adatok Erdődy báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához 1552—1600. Eger, 1897. 650. 73 ÖNB Cod. 8971. Föl.: 180r. 74 ISTVÁNFFY 2009. 297. 75 ISTVÁNFFY 2009. 293. 76 ILLÉSHÁZY 1863. 53. 77 PECSEVI 1916. 143. 78 TÓTH 2000. 282.; ISTVÁNFFY 2009. 293. 79 ISTVÁNFFY 2009. 293. 89 ISTVÁNFFY 2009. 293. 81 PECSEVI 1916. 142., KJ ATI B CSELEBI 1916. 271-272. 82 PECSEVI 1916. 142. 16
