Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
BAGI ZOLTÁN „Azmikor az vaspléhből csinált torony tetejére helyheztetett kakas megszólalna”
Bag! Zoltán Péter és megtartaniuk. Amennyiben sikerrel jártak, akkor pedig az összes falat. Őket Don Miguel de Lopez spanyol kürasszír vagy vértes kompániája követte volna. A haditerv értelmében a magyar gyalogságot kellett segíteniük a falak megszerzésében és megtartásában. Az erődvárosba elsőként betörő csapatoknak tehát jobb kéz felé kellett előretörnie és biztosítania a már megszerzett területeket. A haditerv értelmében a következő lovas kompániának, amely Germanico Strassoldo parancsnoksága alatt állt, mihelyt a felrobbantott kapun át benyomult Győrbe, bal kéz felé kellett fordulnia, és a Bécsi-kapu irányában támadnia. Az itt elfoglalt területet pedig Schwarzenberg további parancsáig tartania, és a védők esetleges ellentámadását minden eszközzel megakadályoznia. A terv szerint Strassoldo lovasait kellett követnie a többi francia és vallon katonának, valamint az összes német gyalogosnak. Ez a katonaság már közvetlenül Schwarzenberg parancsnoksága alatt állt. A támadás vezetője azt tervezte, hogy a többi vallon, francia és német gyalogsággal a térre vagy a piactérre vonul, hogy onnan bármelyik beosztott parancsnokának a segítségére lehessen, akár az előretörésben, akár a védők ellentámadásának megakadályozásában. Schwarzenberg katonáit Jean de Pouilly (Hugne ura) lovas kompániájának kellett követnie. Nekik is a térre kellett sietniük, hogy az előbbiekkel együtt elfoglalják és tartsák azt. Az utánuk benyomuló Carlo Verleinenek és lovas kompániájának pedig már az erődváros Fehérvári-kapujával átellenben fekvő Vízi-kapuig kellett a fal és a házak között előretörnie. Emellett azt is feladatul kapta, hogy mindenütt, ahol csak észreveszi, hogy a védők gyülekeznének vagy csapatba verődnének, azt megakadályozza. Mindeközben Pálffynak pedig huszárjaival a három másik lovas kompániával együtt az erődváros előtti területet kellett megszállnia és őriznie. Schwarzenberg a tervezet szerint egyrészt parancsba kívánta adni, hogy a benyomuló katonák ne fosztogassanak és raboljanak a házakban, nehogy emiatt fulladjon kudarcba a rajtaütés. Másrészt siker esetén a zsákmányból minden katona egyenlő részben részesült volna. Harmadrészt a szekereket a végház előtti mezőn kellett hagyniuk az oda rendelt lovasságnál, ahonnan további parancs nélkül nem mozdulhattak el.24 Az uralkodó, illetve az Udvari Haditanács elfogadta Schwarzenberg javaslatát, így a még 1595-ben a magyarországi hadszíntérre érkezett hadvezér rögtön „munkához is látott”. A Fugger családhoz február 9-i dátummal az a hír érkezett Bécsből, hogy II. Rudolf parancsa értelmében Esztergomba kell utaznia, hogy ott a végvidéki katonasággal egy titkos hadműveletet hajtson végre.25 Mindeközben megkezdődött a hídelemek, ostromlétrák, mozsarak és petárdák előkészítése a rajtaütéshez. Utóbbiak közül la Marche jelentése szerint már február 23-án elkészült tíz darab, amit a legnagyobb csendben kellett a hadszíntérre szállítani.26 A Fuggerzeitungokban fennmaradt egy 24 ÖStA HHStA Hungarica (H) Allgemeine Akten (AA) Fase. 133. No. 22. Fol.: 96r-97v.; Österreichische Nationalbibliothek (ÖNB) Codex (Cod.) 8971. Fol.: 195r-196v.; PÁLFFY 1999. 221.; TÓTH 2000. 284.; ORTELIUS 2002. 143v-144r. 25 ÖNB Cod. 8971. Fol.: 91 v. 26 ÖStA KA HKR - Wien Prot. Reg. Bd. 201. Fol.: 193r. No. 95.; KALMÁR 1961. 82., PÁLFFY 1999. 221., TÓTH 2000. 282. 10
