Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
BAGI ZOLTÁN „Azmikor az vaspléhből csinált torony tetejére helyheztetett kakas megszólalna”
Győr visszafoglalása 1598. március 28-29. 1598. március 14-i dátummal Esztergomból küldött Pálffy jelentés, amelyben az állt, hogy az alsó-magyarországi végvidéki és kerületi főkapitány, valamint az esztergomi főkapitány Schwarzenberggel együtt készíti elő a támadást, amely rendben halad.27 Ahogy arról Ortelius és Istvánffy is említést tesz, a rajtaütés vezetői nem feledkeztek meg a felderítésről sem. Utóbbi minderről így számolt be: „bizonyos kémektől s raboktól és parasztemberektől, kik jönnek s mennek vala, a várasnak kapui s bástyák állapotja, s az ellenség száma, az utak, ösvények, hidak, azokon bejárási és több dolgok felől, melyek mind az várasban, s mind kívöl szükségeseknek lenni láttatnak vala tudakozni, amelyeket eszekbe kell vala venniek, elméjekbe befoglalni nem szűnnek vala.”28 Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy ha üyen jól haladtak az előkészületek, akkor miért csak március végén hajtották végre az akciót? Ennek - jelen tudásunk szerint - egyetlen komoly oka volt: az időjárás. Istvánffy megemlíti, hogy „a térdig érő hó mind az egész télig tarta, tavasz elejin penig elolvadván s esőkkel megelegyedvén, az utakat igen akadályosakká s alkalmatlanokká tötte vala, úgyhogy az had az telelőhelyekről ki nem vitethetnek”.29Az 1598. évi Fuggerzeitungban is fennmaradt két jelentés, amely hasonló időjárási viszonyokról számolt be. A Bécsből február 9-én küldöttben az szerepelt, hogy olyan nagy hó esett, hogy az emberek nem tudtak a városokból és a mezővárosokból kimozdulni.30 Pálffy március 14-i esztergomi jelentésében szintén fontosnak tartotta lejegyezni, hogy a nagy hó, majd pedig a víz volt az, ami megakasztott mindent. Ez az oka annak, hogy csendes az egész végvidék.31 Március közepétől azonban jobbra fordult az időjárás, és a folyók magas vízállása is apadhatott, hiszen Schwarzenberg megparancsolta a bécsi hadszertárnoknak, Hans Albrecht Freiherr von Sprinzensteinnek, hogy március 20-án éjfélre a rendelkezésre álló hadszereket rakassa hajóra és indíttassa el Komáromba.32 Ezek beérkezésével minden készen állt a rajtaütés végrehajtásához. Még mielőtt azonban elkísérnénk Schwarzenberg és Pálffy csapatait Győr alá, röviden érdemes kitérnünk a támadók és a védők összetételére, valamint létszámukra is. A támadók és a védők összetétele és létszáma A hadtörténetírás egyik állandó problémája a hadműveletek, ostromok vagy csaták történetének feldolgozása során meghatározni a szembenálló felek pontos, vagy a legtöbb esetben csak hozzávetőleges létszámát, illetve összetételét. Ebben a „számháborúban” az esetek többségében a kutatók vereséget szenvednek az egymásnak ellentmondó adatok „csapásaitól”. Ennek ellenére időről-időre kísérlet történik a létszámviszonyok tisztázására, még ha ez reménytelennek is tűnik. Elsőként kezdjük a keresztény sereggel, a támadókkal. Istvánffy lejegyzése szerint januárban az a döntés született az akcióban résztvevőkkel kapcsolatban, „hogy erős se27 ÖNB Cod. 8971. Föl.: 152r. 28 ORTELIUS 2002. 143r.; ISTVÁNFFY 2009. 293. 2« ISTVÁNFFY 2009. 293. 30 ÖNB Cod. 8971. Föl.: 91 v. 31 ÖNB Cod. 8971. Föl.: 152r. 32 ORTELIUS 2002. 143r. 11
