Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
BAGI ZOLTÁN „Azmikor az vaspléhből csinált torony tetejére helyheztetett kakas megszólalna”
Győr visszafoglalása 1598. március 28-29. A haditerv és a felkészülés a támadásra Az uralkodó az 1597-ben immáron végvidékké vált Bécs védelmének megszervezésére és kiépítésére rendelt Adolf von Schwarzenberget újra a magyarországi hadszíntérre rendelte.19 II. Rudolf döntésének okáról Istvánffy Miklós a következőképpen számolt be: „az császár az öccsével, Maximiliánnal és Swarzemburggal beszélvén, minden mesterséggel és hatalma erejével, semmi költségek miatt attól el nem rettenvén, Győrnek visszavételére igyekeznék. Pálffyt is hozzáhívattatni javallá.”20 Ezen a Prágában 1598 januárjának közepén tartott haditanácskozáson a Győr elleni támadás igen részletes, a csapatok feladatainak szintjére kidolgozott haditervét, amelynek ödete állítólag Bastától származott,21 Schwarzenberg és Pálffy terjesztette az uralkodó elé.22 Abban a ritka és szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a tervezet fennmaradt. Eszerint mikor Győr alá érkeztek a kiválasztott csapatok, először minden, a támadáshoz szükséges hadszert le kellett pakolniuk és készenlétbe állítaniuk. Jean de Vabacourt-nak 100 jól felszerelt és hadianyagokkal jól ellátott katonájával kellett előre nyomulnia, hogy néhány emberével a kisebbik petárdát23 az első kapu rácsozatára akasszák és felrobbantsák. Mihelyt ez megtörtént, az építőmesternek, Jerőme le Marche-nak kellett egy szekérre helyezett nagy petárdát néhány emberével a kapuhoz tolnia és ott rögzítenie. Ennek sikeres felrobbantása után Vabacourt-nak és válogatott katonáinak be kellett nyomulnia a kapuba és megszállnia azt egészen a túlsó boltívéig. A terv szerint tekintet nélkül arra, hogy az őrség itt hevesen ellenáll-e vagy sem, megerősítésére Jean de Overbroucknak két vallon és két francia zászlóval kellett benyomulnia a végházba. Feladatuk azonban nem csupán Vabacourt katonáinak megsegítésére korlátozódott. A haditerv ugyanis úgy rendelkezett, hogy a két parancsnoknak együttműködve a jobb kéz felé eső széles utcákat kellett biztosítaniuk egészen a jobboldali térig. Vabacourt és Overbrouck katonáit újabb két-két zászló vallon és francia gyalognak kellett követnie, akiknek mihelyt a kapun benyomultak, az első utcában jobbra kellett fordulniuk, és a városba a piactérre nyomulniuk. Ezt el kellett foglalni és megtartaniuk. A vallon és francia katonaságot a támadásban a magyar gyalogosoknak kellett követniük. Feladatuk szerint előbb jobbra és balra kellett előretörniük, és a lehető leggyorsabban a Magyar- és a Császár-bástyákat, valamint a közöttük húzódó falakat elfoglalniuk 19 ÖStA Haus-, Hof-, und Staatsarchiv (HHStA) Mainzer Erzkanzler Archiv Reichstagakten Fase. 95.a Fol.: 84r-v.; ÖStA KA Bestallungen (Best.) 520/1597.; VELTZÉ, Alois: Die Wiener Stadtguardia (1531— 1741). Nach Originalquellen bearb.: Alois Veltzé. In: Berichte und Mittheilungen des Alterthums- Vereines zu Wien. 36-37 (1902) 1-213. 181.; SCHWARZENBERG, Karl Fürst zu: Geschichte der reichsständischen Hauses Schwarzenberg. (Veröffentlichungen der Gesellschaft für Fränkische Geschichte. Reihe IX. Darstellungen aus der fränkischen Geschichte Bd. 16. ; Bibliothek familiengeschichtlicher Arbeitern XXX.) Neustadt an der Asch, 1963. 105.; HUMMELBERGER, Walter - PEBALL, Kurt: Die Festungen Wiens. Wien 1974. 34—42.; PÁLFFY Géza - PERGER, Richard: A magyarországi török háborúk résztvevőinek síremléke Bécsben (16—17. század). Fons 5 (1998: 2. sz.) 207- 264. 245-246. 20 ISTVÁNFFY 2009. 292. 21 VERESS D. Csaba: A győri vár. Budapest, 1993. 90. 22 TÓTH 2000. 282.; ORTELIUS 2002. 143r.; ISTVÁNFFY 2009. 292. 23 A fegyverről és a győri rajtaütésben játszott szerepéről lásd: KALMAR János: A petárda szerepe Győr 1598. évi visszavívásában. Arrabona. A Győri Múzeum Évkönyve 3 (1961) 79-100. 9
