Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BAG! ZOLTÁN PÉTER: Adolf von Schwarzenberg első éve a Magyar Királyságban 1595

Bagi Zoltán Péter

ADOLF VON SCHWARZENBERG ELSŐ ÉVE

A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN1 1595

„Midőn ezek cselekedtetnének, az franciák, kik közül még nyolcszázan a véghelyben [ti — Pápa] hagyattanak vala, megvirradván az nap, mely huszonhetedike vala Szent Jakab havának [t. i. július], az mieink sáncaira, melyekben lövőszerszámok helyheztettek vala, hogy rárohanjanak, elvégezék. S kimenvén az kapun, mely Tüzesnek hívattatik vala, elég nagy számosán az mieinkkel nagy keményképpen harcolának. Melynek hevenyűségébe, s mindkét részről nem kevesen elhullván, Swarczemburg, semmi fegyver [t. i. páncél] nem lévén rajta, sem sisak fejébe, az övéinek segítségére odaszágulda, és midőn őköt kérni s inteni kezdette volna, hogy az pártosok s atyjok gyilkosi s midőn isteni s emberi törvénynek istentelen megvetői ellen erősen vínnának, hirtelenséggel fejbe találtatván egy golyóbissal, az lóról leesék, és az ő felejitől halva elvitetteték.”2 így örökítette meg Istvánffy Miklós történeti munkájában a lázadó pápai vallon és francia zsoldosok elleni harcot irányító gróf Adolf von Schwarzenberg 1600. július 29-i halálát.3 Személyében a császári-királyi hadvezetés egyik legkiválóbb és legtapasztaltabb, „Mansfeld oskolájából való” hadvezérét veszítette el. Schwarzenberg ugyanis 1595 júliusa és 1600 júliusa között igen jelentős karriert futott be a Habsburg Monarchiában. Már 1596-ban az uralkodó kinevezte császári tanácsosnak és a Miksa főherceg vezette mezei hadakhoz Obrist-Feldmarschallnzk. E tisztség viselője felelős volt az összegyűlt csapatok stratégiai és taktikai műveleteinek kidolgozásáért, gyakorlati végrehajtásáért, azaz egyfajta vezérkari főnökként funkcionált. A mezőkeresztesi vereséget (1596. ok1 Tanulmányom a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. Ügyszám: BO/OOOlO/14/2

2 ISTVÁNFFY Miklós, Magyarok dolgairól írt históriája TÁLLYAI Pál XVII. századi fordításában. Print, Budapest, 2009. 343-344.

3 A pápai vallon és francia zsoldos lázadásról részletesen lásd: FINKEL, Caroline: French mercenaries in the Habsburg-Ottoman War of 1593—1606. The Desertion of the Papa Garrison to the Ottomans in 1600. Bulletin of the School of Oriental and African Studies 55 (1992) 3. 451—471.; PÁLFFY Géza: Egy különleges nemesi karrier a 16-17. ssf^adhan. Hatos Bálint pápai vicekapitány és családja története. Pápa, 2005. 45.; SAHINTÓTH Péter: Hitszegő hitedének. Francia-vallon katonák lázadása Pápa várának ostrománál (1600). In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk.: OBORNI Teréz Budapest, 2006. 299-363.

5