Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BAG! ZOLTÁN PÉTER: Adolf von Schwarzenberg első éve a Magyar Királyságban 1595

Bagi Zoltán Péter

tóber 22-26.) követően, amelyért Schwarzenberget is nagy felelősség terhelte,4 1597- ben távol került a mezei hadak irányításától. Ám úgy tűnik, hogy mind Bécsben, mind Prágában töretlen maradt a bizalom irányában, hiszen áprilisban a bécsi helyőrség parancsnokává, míg egy hónappal később udvari haditanácsossá nevezték ki.5 6 A következő évben pedig már újra a mezei hadak élén, mint Obrist-FeldmarschalP foglalja vissza Győrt, majd az egykori győri végvidék várait, amelyek oszmán kézen maradtak (Tatát, Gesztest, Vitányt, Csókakőt, Palotát és Veszprémet).7 A császárváros védelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű erődváros parancsnokságát hosszú egyeztetést követően 1598 augusztusában ő nyerte el. Ez egyrészt azt jelentette, hogy első ízben fordult elő, hogy nem az alsó-ausztriai rendek közül került ki a győri végvidéki főkapitány. Másrészt 1599 júliusi lemondásáig egyszerre volt a bécsi helyőrség és a Bécs közvetlen védelmét ellátó Győr parancsnoka.8 Bár 1598. év késő őszén Buda ostroma már kudarccal végződött,9 elmúlt évi sikerei miatt 1599. június 5-én II. Rudolf Prágában lovaggá ütötte, felvételt nyert a Reichsgrafstandoo., valamint újra ő tölthette be az Obrist- Feldmarscball tisztséget, sőt emellett ideiglenesen kinevezték főhadparancsnokhelyettesnek (General Obristleutnani) is.10 A továbbiakban részletesen be kívánom mutatni Schwarzenberg és az általa vezetett vallon lovasság első esztendejét (azaz az 1595. évet) a Habsburg Monarchia szolgálatában.

Az 1594. év súlyos vereségeket hozott a prágai udvar számára. Az előző esztendőben sikeres felvidéki hadjárat folytatásaként ugyan sikerült Nógrádot elfoglalni, ám a császári-királyi hadak sem Hatvan, sem pedig a Buda visszafoglalása szempontjából ki4 KELENIK József: A mezőkeresztesi csata (1596. október 26.). In: Fegyvert s vitézt... A magfar hadtörténet nagf csatái. Szerk. HERMANN Róbert. Budapest, 2003. 111-129. 127.

5 Die Wiener Stadtguardia. (1531-1741). Nach Originalquellen bearb.: Alois VELTZÉ. In: Berichte und Mittheilungen des Alterthums-Vereines yu Wien. 36-31 (1902) 1-213. 181.; SCHWARZENBERG, Karl, Fürst zu: Geschichte der reichsständischen Hauses Schwarzenberg. (Veröffentlichungen der Gesellschaft für Fränkische Geschichte. Reihe IX. Darstellungen aus der fränkischen Geschichte Bd. 16.; Bibliothek familiengeschichtlicher Arbeitern XXX.) Neustadt an der Aisch, 1963. 105.; PÁLFFY Géza—PERGER, Richard: A magyarországi török háborúk résztvevőinek síremlékei Bécsben (16—17. század). Fons 5 (1998: 2. sz.) 207-264. 245-246.

6 Kinevezéséről lásd: Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Kriegsarchiv (KA) Bestallungen (Best.) 597/1598.; ÖStA KA Alte Feldakten (AFA) 1598/7/4.; SCHWARZENBERG 1963 106.; PÁLFFY - PERGER 1998. 246.

7 KOZICS László: Győr vár 1594-től 1598-ig. Hadtörténeti Közlemények 4 (1891) 489-508, 683—702. 695- 701.; JEDLICSKA Pál: Eredeti részletek GrófPáljjy-család okmánytárához 1401-1653 s GrófPálfjyak életrajzi vázlata. Budapest, 1910. 489-491.; VERESS D. Csaba: 1Várak a Bakonyban. Budapest, 1983. 146-147.; HUNGLER József: A török kori Veszprém. Veszprém, 1986. 87.; PÁLFFY Géza: A császárváros védelmében. A győrifőkapitányság története 1526-1598. Győr, 1999. 221-222.; TÓTH Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged 2000. 281-287.

8 VELTZÉ 1902. 181.; SCHWARZENBERG 1963. 107.; PÁLFFY Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16—17. században. Történelmi Szemle 39 (1997: 2. sz.) 257-288. 277.; PÁLFFY 1999. 223.

9 SUGÁR István: A budai vár és ostromai. Budapest, 1979. 135-141.; TÓTH 2000. 289-292.

ÖStA KA Best. 636/1599.; ÖStA KA AFA 1599/6/6.; SCHWARZENBERG 1963. 107.; PÁLFFY - PERGER 1998. 246.

6