Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre
Márfi Attila Mert ugyanakkor igazi tartalmas emberi-művészi érzések fűzték Szigeti Józsefhez, Prielle Coméliához Márkus TLmíliávalpedig legendásan jó viszonyban volt.112 Előadó művészetének fontos része volt a költészet, Petőfi verseit szavalta a legygyakrabban. A tragikus sorsú költő iránti rajongásáért, népszerűsítéséért a Petőfi Társaság 1909-ben tagjául választotta, s több vidéki Petőfi Körben is fellépett.113 így Győrbe is ellátogatott Petőfi-estekre. Az egyik (legutolsó) szavalóestjének tiszteletére Nagy Gyula főtisztelendő úrnak dedikálta „Tükröm” c. önéletrajzi munkáját.114 A jeles művésznő ugyanis a publikálással is megpróbálkozott, főként önéletrajzi ihletettségű írásai jelentek meg a kezdetekben. Később szerepformálásainak kulisszáiról, művészi hitvallásáról jelentek meg esszéi, így elsőként a negyven évesen papírra vetett Elektra szerep-analízisét említhetem. Majd sorra következtek a nagy' alakításokról lejegyzett, különös és merész hangú elemzések, a Lady Macbeth, Ibsen Nórája és az „asszonyok asszonyáról”, Cleopatráról írt szereprajzok.115 Kritikákat is írt, elsősorban a külföldi színésznagyságok klasszikus szerepeit és a magyar kritikusok tevékenységét elemezve, olykor keményen bírálva. Jelentős közéletiséget is felvállalt élete utolsó szakaszában: a női emancipáció, a szociális helyzet, a háború okozta súlyos elszegényedés voltak azok a területek, melyek igazán foglalkoztatták.116 „A dolgok úgy végződnek, ahogy elkezdődtek” Kritikusai találóan jegyezték fel Jászai Mariról hogy igazi életeleme a tragédia volt a színpadon és magánéletében egyaránt. A háború alatt szinte minden vagyonát karitatív célokra áldozta fel. De még ezt megelőzően, 1912-ben a lebontott Nemzeti Színház köveiből sírboltot építtetett magának a Kerepesi úti temetőben, hogy végső nyughelyén is színházban legyen.117 Kárpáti Aurél, egyik jeles életrajzírója utoljára 1925. május 9-én látta a Nemzeti Színházban, amikor Shakespeare „III. Richárdjában” játszotta Gloster hercegnő szerepét. Kárpáti Aurél, aki az előadást interpretálta, így emlékezett vissza erre az eseményre: „Sohase bocsátom meg magamnak, hogy erről az utolsó szerepalakításáról csupán e pár semmitmondó szótjegyeztem fel kritikámban: Megrázó volt s szinte fenséges erővel hatott.”*18 Utolsó színpadi fellépése pedig 1925. december 3-án volt, ekkor az „Aranyember”-ben Teréz mamát alakította.119 Ezt követően 1926. október 5-én bekövetkezett haláláig120 testvéröccsénél élt Rábatamásin. Itt írt utolsó vallomása szerint: »2 Uo. 231. 113 Magyar Színházművészeti Lexikon II. köt. 322. 114 Márfi Attila: Fejezetek a győri színjátszás arcképcsarnokából... I. m. 53. 115 Kárpáti Aurél I. m. 216-226. 110 Uo. 238. Magyar Színművészeti Lexikon II. köt. I. m. 322. 117 Kárpáti Aurél I. m. 241. 118 Kárpáti Aurél I. m. 196. 119 Magyar Színművészeti Lexikon II. köt. Lm. 322. 120 Magyar Színházművészeti Lexikon I.m. 337. 136
