Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre

Győr s^ínés^ete a 19. s%á%ad második felében

,Az élet rejtelmes törvényszerűsége folytán a dolgok úgy végződnek, ahogy elkezdődtek. A homály, amely bölcsőmet fedte, borítja be nemsokára halálos ágyamat is. Forgácsszedéssel kezdtem a győri ácstelepen, csibeetetéssel végzem Rábaiamásin. Ami közbeesik: rövid fdlrepülés volt a fénybe, ahonnan nemsokára vissza kell szfllnom az örök homályba. ”121

Még ekkor sem hagyta el rá jellemző kissé kesernyés humora. Pár héttel a halála előtt családtagjai unszolására az őt látogató „aranyszájú püspöktől” ugyanis elfogadta az utolsó kenetet, felkészülve e földi pálya elhagyására. Egyik hozzátartozója megkérdezte a művésznőtől:- Ugye most már sokkal nyugodtabb, nagyasszony?

Mire a halálos beteg Jászai Mari fáradtan, mosolyogva így válaszolt:

„Édes Istenem, én inkább csak ennek a drága szegény öreg papnak akartam a kedvében járni. Gondoltam miért ne szerezlek neki örömetf”122

A kiegyezés után

A kiegyezés évében Molnár György is visszatért Hubai társulatával, mint főrendező. Az első országgyűlés alkalmából külön hazafias műsorokkal köszöntötte és állította színre november és december hónapokban „Vid” címmel a szigeti várvédőkről és Zrínyi Miklósról szóló hőseposzt.123 Ezekben allegorikus élőképek szerepeltek, s Zrínyi Miklós alakját megelevenítő jelenetek, élőképek. A kiegyezést követően már szabadabb légkörben fejlődhetett a helyi színészet. Ebben az időszakban Molnár György7 kétségkívül, más vidéki városokhoz hasonlóan, fontos alakja Győr színészetének. A korszakban rajta kívül olyan színigazgatók folytonosan visszatérő vendégjátékai meghatározóak, mint Follinus János, Szuper Károly, Aradi Gerő és Miklóssy Gyula. A korabeli feljegyzések ezt az időszakot az operett korszakának is nevezték, amely igazából 1863 februárjában kezdődött, amikor Hubai Miklós társulata Offenbach „Eljegyzés lámpafénynél” című darabját adták elő, nagy sikerrel. Az ezt követő években indult diadalútjára ez a zenés műfaj itt Győrben is, hasonlóan a fővárosi, s a fontosabb vidéki játszóhelyeken hegemóniát szerezve.124 A német és magyar társulatok repertoárjában az operett kihagyhatatlan volt, ami a népszínművek, énekes, zenés népi játékok lassú hanyatlását is jelentette. Offenbach mellett Sullivan, Hervé, Suppe és Johann Strauss műveit láthatták legtöbbször a győriek. A magyar operett szerzők közül Jónás Emil, Bátor Izidor és Hegyi Béla darabjai sikeresek, akik előfutárai a későbbi nagy magyar operett szerzőknek. Ám a 19. században oly népszerű lovag és tündér játékok, érzelmes játékok ideje is lejárt, helyettük polgári szalondarabok, és a korszak közkedvelt szerzőinek művei, mint Dumas, Victor Hugó, Sardou, Morefo, Wilbrandt, Racine, kerültek színre.

121 Magyar Színművészeti Lexikon II. köt. I.m. 324.

122 Kárpáti Aurél 1. m. 241.

123 Koltai Virgil: Győr színészete 1849-1885. (II. rész) Győr, 1890. 66.

124 Uo. 53-66.

137