Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
HORVÁTH JÓZSEF: Győri seborvosok végrendeletei a 18. századból
Horvát Jó%se Győri seborvosok végrendeletei a 18. századból ségesen, „bírván akkotj barangolást, és Ilikémért való Szent Miséknek Szolgáltatását Kedves Feleségemre”. Rosás János testamentumának tárgyalás részéből megtudjuk, hogy első feleségétől, néhai Szechlett Krisztinától maradott mostoha gyermekeinek jussát teljességgel kifizette, így nekik immár semmivel sem adós. Mostani feleségétől született lányának és fiának egyaránt 300-300 forintot adott kiházasításuk alkalmából atyai jussként; ezért úgy rendelkezik, hogy ami vagyona most van, az — az őt betegségében hűségesen ápoló Marinka nevű szolgálónak hagyott három forint kivételével — mind a mostani feleségének szabad rendelkezése alá kerüljön. Érdemes felhívnunk a figyelmet arra: a végrendelkező sem feleségét, sem gyermekeit nem nevezi nevén! A mai kutató nagy szerencséjére a két városi elöljáró jelenlétében készített testamentumot annak 1764. július 21-én történt felbontásakor és kihirdetésekor egy rövid latin nyelvű záradékkal látták el. Ebből tudjuk meg, hogy felesége Ugróczy Éva aszszony volt, a fia az apa nevét viselte, míg lányát Rosás Juditnak hívták. Ez utóbbi ekkor már mint Pásty József kőszegi kirurgusmester özvegye említtetik; fiának foglalkozása nem derül ki ezen feljegyzésből sem. Összességében tehát azt kell megállapítanunk, hogy Rosás János kirurgusmester utolsó rendeléséből alig tudunk meg valamit Róla, illetve családjáról, annak vagyoni helyzetéről; a foglalkozásáról egyáltalán nem beszél, azzal kapcsolatos rendelést nem tesz — az csupán a testamentumlevél külső címzéséből derül ki. És azt is csak a végrendelet publikálásakor készített feljegyzésből tudjuk meg, hogy lánya „szakmabelihez” ment feleségül. Ugróczy Éva asszony végrendeletéről (1787) Amint fentebb láthattuk, a Rosás János végrendeletének kihirdetésekor papírra vetett adat lehetőséget adott számunkra a további kutatáshoz, ami váratlan eredményt hozott: a végrendeleti mutatókönyvből26 gyorsan kiderült, hogy Ugróczy Éva nevű testáló utolsó akarataként három testamentum is fennmaradt Győrött a 18. század második feléből. Közülük a legkorábbi 1761. október 18-án kelt; bevezető soraiból egyértelműen kiderül, hogy készítője nem lehetett Rosás János felesége, hiszen e testáló a bemutatkozása szerint „elsőben Dubóczky Páll megh hagyott Fößuedgye, mostpedéglen Hollperger, vagyis Oroß György házas Társa”.27 A következő végrendeletet viszont már valóban Rosás János kirurgusmester egykori házastársa készítette; az alábbiakban ennek fontosabb jellemzőit kísérelem meg összefoglalni. A magát mint „előbb ug\y\an néhai Öregbik Rosás Jánosnak ide való Purger és Borbély Mester Embernek, most pedig Ikrénben ezen Nemes Városnak szomszédságában lakozó Nemes Körmendi János Uramnak Házas-Társa”-ként bemutató Ugróczy Éva asszony testamen- * 22 26 GYMJVL, Végrendeletek Mutató Könyve 1600-1850; jelzete: IV. A. 1056/kk. 22 GYMJVL, Végrendeletek, 301. sz. 91
