Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
HORVÁTH JÓZSEF: Győri seborvosok végrendeletei a 18. századból
Morvát József tuma valószínűleg28 1787. április 23-án kelt Győrött.29 30 A testálásra a halál biztos voltának, de bizonytalan idejének tudata mellett az életkora is ösztönözte; ahogy megfogalmazza: „... főkép már most Öreg Napjaimra jutván, és ugjyjan hatvan hat esztendőket érvén” kívánta e rendeléseit írásba foglaltatni. Ezen adat alapján kiszámítható, hogy első férje halálakor 42-43 éves korban lehetett. A leikéről, valamint a testéről tett — e korszakban szokásosnak mondható — rendelések után megtudjuk, hogy Győrött a belső városban, a karmeliták utcájában van egy háza, mely megér 1200 forintot; érdekesség, hogy az érték megadásánál az 1766. február 7-én készült osztálylevélre hivatkozik — vagyis ekkor történhetett meg az első férjétől reá maradt vagyontárgyak átvétele. Említést tesz egy a Kisbaráti hegyen, a Kiáltó nevű dűlőben Általa bírt szőlőről is, melyet 130 forintért értékesített; az összegből 30 forintot János nevű fiára hagyott, a többit a házra fordította. Több rendelése is utal arra, hogy Rósás Judit nevű lánya immár Szitás József felesége — akitől gyermekei is születtek —, vagyis az egykori kőszegi kirurgusmester özvegye is férjhez ment időközben. Fia, Rósás János az említett vőjének 180 forinttal adósa maradt; ezen összeget majd a ház árából adják meg neki. Amint fentebb láthattuk, az idősebb Rosás János feleségére bízta a lelki üdvéért elmondandó szentmisék rendjét is; Ugróczy Éva nem is feledkezett meg ezen kötelezettségéről. Hat tételben együttesen 50 forint összegű kegyes hagyományt tett: ebből 40 forintot kifejezetten elhalt férje lelki üdvéért bemutatandó szentmisékre rendelt! Tíz-tíz forint összegű hagyományban részesülnek e célból a győri ferencesek és a karmeliták: ők gyakran említtetnek mások végrendeleteiben is. Ugyancsak tíz forintot rendel „a^ide való Óregh Templomban lévő Csudálatos Boldogságos SzfizMarianak Képe előtf^0 elmondandó 20 szentmisére, miként a „Pater Kamillánusoknál” bemutatandó 20 szentmisére is; ezen címzettek már ritkábban fordulnak elő a korabeli győri testamentumokban.31 Különösen figyelemre méltó az utóbbiak említése, hiszen ez a szerzetesrend csupán szűk két évtizedig működött Győrött, a Majorokban.32 Az említettek mellett két címzettje van még: a külsővárosi szegényház, valamint az ugyancsak Újvárosban lévő Szent József-templom részesül még 5-5 forint értékű hagyományban. Ugróczy Éva végrendeletének talán legérdekesebb része a 4. pont, melyben fiáról, az ifjabb Rósás Jánosról szól — nem éppen „hízelgőén”. Azt mondja, hogy fia „mindenekbiil dupla Portiot vett ugjyjmint az Mesterségből, Háznál ingjyjen lakott 12 Esztendeig, mellytűl most fizetnek 60 forént Ház Bért, azért minthogjy] Gazda, neki sémit sem hagjyjhatok, hanem a Gyermekeinek!’ hagy a ház árából 200 forintokat, melyek vőjénél, Szitás Józsefnél maradjanak kamaton — nyilván addig, amíg az említett gyermekek el-28 A keletkezés idejét tekintve az okozhat némi bizonytalanságot, hogy a végakaratot papírra vető személy előbb jól kivehetően „1781” évszámot írt - az „l”-esek fölé az e korban szokásos módon pontot is tett —, majd az utolsó számjegyet „7”-esre javította. 29 A testamentum lelőhelye: GYMJVL, Végrendeletek, 670 '/2 szám. 30 A győri Könnyező Szűzanya kegykép kultusztörténetéről részletesebben ld: HETÉNY 2000. 31 A 18. századi győri testamentumok kegyes hagyományairól részletesebben ld.: HORVÁTH 2000. 32 A kamillánus rend győri működéséről ld.: TÓTH 1889. 11 -19. o. 92
