Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
KATONA CSABA: Écsy László balatonfüredi fürdőigazgató győri és Győr vármegyei kapcsolatai
Katona Csaba Ha képet akarunk alkotni a naplók forrásértékéről, három meghatározó tényezőt kell kiemelni. Az első az, hogy megismerhetjük egy olyan férfi személyiségét, jellemrajzát, életének számos mozzanatát, aki bő fél évszázadon keresztül szolgálta erejét megfeszítve a füredi fürdőt.8 A második, hogy egy olyan ember naplóit lapozhatjuk, aki belülről látta, élte át a híres fürdő mindennapjait, ilyen értelemben szinte unikálisnak számít. Végül fontos figyelmet szentelni a naplók keletkezési idejének is, hiszen a korai években írtak különösen fontos politikatörténeti adalékokat is hordoznak. Az 1850-es éveket gyakorta ábrázolják úgy, hogy a magyar nemzet egésze letargiában szenved, csupán a passzív ellenállás nyújt némi reményt a honfiaknak, miközben néhány elszánt hős fegyverrel száll szembe a Habsburgokkal és gerinctelen kiszolgálóikkal. Ez az érzelmekre erősen ható hamis kép komoly finomításra szorul. Ehhez hiteles alapanyag — sok más forrás mellett természetesen — Ecsy naplója. Ma már nyilvánvaló ugyanis, hogy jóval árnyaltabb megközelítést igényelnek az 1850-es évek, és nem beszélhetünk egyoldalúan véres elnyomásról, gyászba görnyedt nemzetről, amire pedig oly fogékony a hősi nemzettudat ideája által áthatott hazai közgondolkodás.9 Jelen tanulmány azonban mégsem e tényezőkre, hanem Ecsy Győrhöz és Győr vármegyéhez fűző kapcsolataira helyezi a hangsúlyt. A fürdőigazgató ugyanis, mint az alábbiakból reményeink szerint kiderül, sok szállal kötődött mind a városhoz, mind a vármegyéhez. Erre azért is fontos rámutatni, mert korábban Ecsy László származásáról, családjáról a szakirodalom jószerivel nem értekezett, ideje volt tehát legalább részben pótolni e hiányosságot (ami korántsem azt jelenti, hogy ne lenne szükség további kutatásokra). Ehhez a győri megyei levéltárban őrzött családi iratok szolgálnak leginkább hasznos adatokkal. Az első említést érdemlő tényező mindjárt az, hogy Ecsy László Győr vármegyében, konkrétan Péren látta meg a napvilágot 1807. december 1-jén.10 Ifjúságáról és fiatalkoráról szinte semmit nem tudtunk eddig, csak azt, hogy még mielőtt megkezdte volna hosszúra nyúló füredi munkálkodását, Szentmártonban (vagyis Pannonhalmán) már a bencés rend szolgálatában állt. A megyei levéltárban fennmaradt források segítségével tisztul a kép Ecsy gyermek- és ifjúkora körül, egyben magyarázatot lelhetünk személyisége egyik meghatározó jellemvonására, a Szent Benedek (bencés) rendhez való erős kötődésére. 1843. november 7-én Ecsy kérelemmel fordult Győr vármegye közgyűléséhez: „Ecsy László előttünk azért esedezett, hogy nemessége tárgyában oldalág kihallgatott tanúi bizonyítványainak meghitelesítésére küldöttséget rendelni méltóztatnánk.”11 A 8 A legrészletesebb jellemzés Écsyről: KATONA, 2008 [2009] és Katona. 9 Félreértések elkerülése végett: ezzel nem azt állítom, hogy nem tartozott a magyar történelem legszomorúbb fejezetei közé a forradalom és szabadságharc leverését követő, Julius von Haynau táborszernagy és Felix zu Schwarzenberg osztrák miniszterelnök nevével fémjelzett példádanul brutális, Európa-szerte közfelháborodást kiváltó megtorlás, így pl. a vértanú tábornokok aradi vagy gróf Batthyány Lajos miniszterelnök és politikustársai pesti kivégzése. 10 Lichtneckert, 2008/a. 9. 11 MNL GyMSM GyL IV. a. 1. a. 1843:2692. 80
