Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
KATONA CSABA: Écsy László balatonfüredi fürdőigazgató győri és Győr vármegyei kapcsolatai
Ecsy László balatonfüredi fürdőigaspgató győri kapcsolatai... kérés meghallgatásra talált. Egy bizottság, amely Sibrik Bálint táblabíróból, Kovács Márton főbíróból és Pintér Pál esküdtből állt, pár nappal korábban, október 30-án elvégezte a nemességigazoláshoz szükséges tanúkihallgatásokat, aminek tényét és eredményeit írásban rögzítette Zmeskál Sándor, Győr vármegye tiszti alügyésze. Az irat szerencsére azt is tartalmazza, hogy a fent nevezett Écsy László balatonfüredi lakos, így tehát nem lehet kétséges, hogy valóban a fürdőigazgatóról és nem valamely (névrokonáról van szó. A feljegyzés szerint a tanúk három kérdésre adtak választ. Az első az volt, hogy ismerik-e személyesen Ecsyt, a második az, hogy ismerték-e édesapját,12 a harmadik pedig — és ez volt a legfontosabb —, hogy van-e tudomásuk arról, hogy ők „nemesi jogokkal éltek-e?”.13 Kétségtelenné tette a kérelmező Écsy személyazonosságát a két meghallgatott tanú is: nemes Kovács András 54 éves, római katolikus deszkakereskedő és Malomsoki János 44 éves, református polgár és lakatosmester, mindketten Győr város lakosai. Előbbi azt vallotta, hogy tudomása szerint Écsy László édesapját Péternek hívják, akivel ő Zámolyban (vélhetően Győrzámolyban, nem pedig a Fejér megyei településen) kötött személyes ismeretséget egy lakodalom alkalmával. Tőle tudja, hogy korábban a Pozsony vármegyei Tőnyén lakott, illetve azt is, hogy az Écsy család nemesi címmel bír. Malomsoki — vallomása szerint — Győrött ismerte meg Écsy Pétert, aki neki is azt mondta el, hogy Tőnyén él. Továbbá Malomsoki azt is hallotta tőle, hogy az Écsyek nemesek. Ami magát Écsy Lászlót illeti: Kovács András úgy vallott, hogy már gyerekkorától ismeri, mert „Győrbe járt iskolába, s végezvén azt, szentmártoni főapátsághoz jött uradalmi tisztnek, előbb írnok volt, ezt onnét is tudja, mert Szentmártonban látta őt”.14 Malomsoki ehhez hozzáfűzte, hogy még Szentmártonba kerülése előtt Écsy László rövid idő erejéig Győr szabad királyi városánál működött, mint írnok. Elmondása szerint az ifjú Écsy Győrben egy Benkő nevű lakatossal egy házban lakó Triml nevű vargánál volt koszton és kvártélyon diákként.15 E hitelesnek elfogadott vallomások tehát azt mutatják, hogy Écsy László diákéveit Győrött töltötte, sőt ott viselt hivatalt írnokként a város alkalmazásában, majd Szentmártonban állt szolgáltban, immár a bencés rendnél, és onnan telepedett át Balatonfüredre. De vajon hova járt pontosan iskolába? Győrött ekkortájt egyetlen katolikus gimnázium volt, az, amelyet 1626-ban a jezsuiták alapítottak: a mai Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium jogelődje.16 így meglehetősen egyértelműnek tűnik, hogy Écsy ennek az igen patinás intézménynek volt a tanulója, ami megvilágítja, honnan eredt a bencés szerzetesrend iránti kitartó lojalitása. Ezt a feltételezést az isko-12 Érdekes tény, hogy az édesapa, idősebb Écsy László ekkor még az élők sorában volt, öt évvel később, 1848-ban hunja: el. « MNL GyMSM GyL IV. a. 1. a. 1843:2692. 14 Uo. is Uo. i*5 A gimnáziumra nézve: ÄCSAY, 1901. 81
