Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BORBÉLY TAMÁS: Egy évtizedes politikai vita: a győri Diákotthon-ügy

Egy évtizedes politikai vita: a győri D i á kotth o n--ügy

Az 1900-as évek elején a győri polgárok sem maradtak ki a századforduló szellemi irányzatainak vonzásköréből. Az említett mozgalmakhoz leginkább hasonlító csoportnak a Philantrópia Páholy számított, mely 1900-ban vagy 1901-ben alakult.1 A tagok között a város jelentős alakjait találjuk, a főmester például Mihálkovics Tivadar közjegyző volt, helyettesei pedig Kallós Henrik ügyvéd és Hoffmann Adolf, a vagongyár igazgatója. A páholy vezetésében helyet kapott még Alexaj Gécya és Hatschek Jakab kereskedők, Meller Ignác olajgyáros és Fleischmann Mihály gabonakereskedő is. A foglalkozási összetételt vizsgálva a vezetésben főként gazdag polgárokat találni, a tagok között értelmiségiek, ismert tanárok, orvosok, ügyvédek voltak jelen.2

A győri Philantrópia Páholy országos tekintetben is jelentősnek számított, a vidéki páholyok között pedig kimondottan előkelő helyet foglalt el.3 A páholy eszmei, politikai arculatát meghatározta a progresszív szellemiség és a filantróp nézetrendszer. Csupán néhány programpont kiemelése is érzékelhetővé teszi, hogy a tagok a korszak politikai-társadalmi vitái kapcsán határozott állásponttal rendelkeztek. A Philantrópia többek között küzdött a választójog reformjáért, kiemelt figyelmet fordított a szociális gondoskodás kérdésére, külön foglalkoztak a tömeges kivándorlás problémájával, a szegénységből fakadó betegségekkel vagy az alkoholizmussal. Előadásokat tartottak, elemzéseket és cikkeket írtak a lelencügyről, a gazdasági cselédek helyzetéről vagy a mezőgazdasági munkások nehéz életkörülményeiről.4

A páholy tagjainak az oktatásügyet tekintve is határozott elképzeléseik voltak, ami a korszakban általában is jellemezte a szabadkőműves mozgalmat.5 Ahogyan a bevezetőben hangsúlyoztuk, ebben az időszakban folyóiratok, szervezetek és mozgalmak létesültek és működtek, amelyekben a progresszív értelmiségiek tevékenykedtek, jelentős hangsúlyt helyezve az oktatás- és nevelésügyre. A Huszadik S^á^ad és a hozzákapcsolódó Társadalomtudományi Társaság mellett említhető még a Budapesti Egyetem Galilei-kört, vagy a Martinovics S^abadkó'müves Páholy,6 Az ismert források alapján a Philantrópia Páholy is nagyon hasonló szellemiséget követett.

Az említett lapokhoz és mozgalmakhoz hasonlóan a győri Philantrópia Páholyt is a Katolikus Egyház visszaszorítása iránti igény jellemezte. Az oktatást és nevelést illetően ez mindenekelőtt a felekezeti oktatás elleni küzdelmet jelentette. Az oktatásügy modernizációját érintő további elképzeléseik pillérei voltak a természettudományos világnézet terjesztése, a történelmi szemlélet reformja és az egyetemi szociálpolitikai tanszékek létesítése.7

Győr esetén nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a városban a Katolikus Egyház jelentős erővel rendelkezett. A településen hazai viszonylatban nagyszámú

1 Az alapítás dátumához vö. Szakái 2002: 272-273.

2 Szakái 1988: 224.

3 Szakái 2002: 277.

4 Szakái 2002: 278-281.

5 Vö. többek között Németh 2013, Gordosné 2006.

6 Pap K. 2013: 152-153.

7 Szakái 2002: 281.

70