Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BORBÉLY TAMÁS: Egy évtizedes politikai vita: a győri Diákotthon-ügy
Egy évtizedes politikai vita: a gjőri Diákotthon--ügy papság élt; a világi papság létszámát tekintve Győrt a vidéki városok között egyedül Esztergom előzte meg. Az egyházi kötődésű körök, mozgalmak pedig a politikai és társadalmi életben is aktívan részt vállaltak, például az 1890-es évek első felét jellemző egyházpolitikai küzdelmek hatására.8 Ugyancsak hatással volt az egyházi mozgalmak politikai szerepvállalására a röviden ismertetett progresszív, liberális csoportosulások színrelépése és folyamatos erősödése. Nem véletlen, hogy Győrben alakult meg a Győri és Győrvidéki Keresytényssyyáális Egylet. A városban tevékenykedett az évszázad első éveiben Giessmin Sándor, a keresztényszociális mozgalom kiemelkedő magyarországi személyisége. A püspöki székhelyen tehát az egyház sem maradt közömbös a szociális kérdés iránt, amit jelez, hogy a Papnevelő Intézetben — országos tekintetben az elsők között — a szociológia oktatására is sor került.9 A vizsgált időszakban Győrben tehát két jól elkülöníthető csoport is létezett, melyek számottevő bázisra építkezhettek. Mindkét erő jelentős befolyással bírt és határozott elképzelésekkel rendelkezett a társadalmi és politikai kérdések kapcsán. A két csoport a vonatkozó időszakban gyakran került egymással éles ellentétbe. A század első évtizedében ez nem számított egyedülálló jelenségnek, mivel országosan is jelentős törésvonalak alakultak ebben az időszakban. A korszakkal foglalkozó számos történész egyetért abban, hogy ekkor szilárdultak meg olyan politikai törésvonalak, melyek az ország következő évtizedeit befolyásolták.10 A város fejlődése és a korszakot jellemző viszonylag sikeres pályája mellett nem szabad megfeledkezni róla, hogy az országos törésvonalak Győrben is jelentkeztek. A 20. század első évtizedében a város egyik legnagyobb visszhangot kiváltó konfliktusa a győri Philantrópia Páholy diákotthon alapítását célzó terve volt. A konfliktus méretét jelzi a hozzá kapcsolódó hírlapi cikkek és röpiratok születése. A konfliktus tágan értelmezve majd egy évtizedet felölelt, mivel a „Gyárvárosi Diák-Otthon Egylet” megalapítása már 1900-ban megtörtént, az internátus viszont csak 1911 szeptemberében nyitotta meg kapuit.11 A szerveződés tehát igen lassan haladt. Az épületet eredetileg 42 m hosszúnak és 1440 m2 alapterületűnek tervezték. A kétemeletes, központi fűtéses épület helye ekkor még bizonytalan volt, de az alapítók törekedtek a belvároshoz közeli elhelyezésre.12 A szerveződés megkezdését követően a diákotthon terve évekig nem került a viták kereszttüzébe. A győri szabadkőművesek 1904 áprilisában tájékoztatták a város lakosságát terveikről.13 Ezt követően a nyilvánosság előtt élénk vita zajlott az intézmény sorsáról és céljairól. A helyi sajtó több ízben foglalkozott vele, az egyes cikkekben a pártolók és ellenzők véleménye is megtalálható. Az internátus mellett elsősorban a Győri Hírlap cikkei érveltek, míg a kritikusok a Dunántúli Hírlapban jegyezték írása8 Szolnoky 2003: 55. 9 Bed}7 1936: 75. •o Bihari 2008: 34-42. 11 Szakái 2002: 287. n Szakái 2002: 287. 13 Szakái 2002: 288. 71
