Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BORBÉLY TAMÁS: Egy évtizedes politikai vita: a győri Diákotthon-ügy

Borbély tamás

EGY ÉVTIZEDES POLITIKAI VITA A GYŐRI DIÁKOTTHON - ÜGY

„... mert a kié a% iskola, azé a jövő”1

A 19. és 20. század fordulója irányzatok versengését, új társulatok létrehozását, folyóiratok indítását és azok szellemi párharcát eredményezi. Jelentős szociális mozgalmak és intézmények jönnek létre, 1890-ben például megalakul a Szociáldemokrata Párt, 1898-ban az első keresztényszocialista tömörülés. A századforduló táján fellendülő szociális reformmozgalmak 1901-ben létrehozzák a Magyar Társadalomtudományi Társaságot és hozzájuk köthető a Huszadik S^ágad című folyóirat indulása is, mely fontos szerepet töltött be a kor szellemi, társadalmi és politikai életében.2 *

Jásf Oszkár, a Huszadik Sgágad tízéves évfordulóján a következőképpen összegzi a századforduló éveinek szellemi irányzatait: „Szpaológia! Ez volt az a sgó, mely szintetizálta törekvéseinket: a természettudományok diadalmas erejében való hitünket, a rájuk alapított társadalomtudományi kutatást és az ezen felépülő új népboldogító politikát a benthami igazságosság szellemében. ” Pár sorral később így folytatja: „ugyan hogyan kételkedhettünk volna győzelmünkben? Hát lehetnek-e egyszerűbb és hódítóbb igazságok a mieinknél? A. széles néprétegek érdekeit akartuk felkarolni a kaszinók urai táplálása helyett, a természettudományt akartuk fölemelni a vallási babonák füstölgő oltáraira; az emberszerető, földi morált a hierarchiák megkövesült és krisztusellenes osztályetikája helyébe és a szűklátókörű, elmaradt, dühös és vérengző nacionalizmus romjain megakartuk alkotni a művelt népek testvéri köztársaságát”J

Ez a szociológiai és társadalomfilozófiai, a társadalom szerepét vizsgáló és leíró, törvényeit kereső, a társadalmat átalakítani akaró hevület hatja át és köti össze a korszak minden magyar társadalmi reformmozgalmát. Németh András szavai szerint: „szociális kérdések foglalkoztatják az irodalmi progresszió vezéregyéniségeit, Ady Endrét és Szabó Dezsőt, az anarchista grófot, Batthyány Ervint, a szpáalista Kunfi Zsigmondot, a sfndikalista Szabó Ervint, a protestáns Ravasz Eászjót és a katolikus Giesswein Sándort. Ez a szemléletmód lesz a forrása Hauser Arnold később megszülető kultúrszpáológiájának, Mannheim Károly ideológiaelméletének is”.4

1 Néhány szó... 24.

2 Németh 2005: 40-41.

2 Jászi 1910: 2-3.

4 Németh 2005: 41.

69