Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921
Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Egyetem Győrbe telepítésére 1921 kérdés azonban a kormányzatnál továbbra sem került napirendre, újabb lökést az ügynek csak a budapesti tudományegyetem túlzsúfoltsága miatti és az egyetemen mutatkozó visszásságok témájában kiadott 1910. évi egyetemi állásfoglalás adott. A vallás- és közoktatásügyi tárca élén 1910. márciusában bekövetkezett változásnak köszönhetően — mivel az új miniszter, gróf Zichy János az új egyetemek kérdését a programja legfontosabb pontjának tekintette — ismét megkezdődtek a tárgyalások azokkal a városokkal, amelyek szóba kerülhettek egy új univerzitás felállítása szempontjából.18 A miniszter teljesítette a tárca átvételekor tett ígéretét, és 1911. december 1-jén előterjesztette a „debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállításáról” szóló törvényjavaslatát.19 A javaslat kiemelkedő színvonalon megírt indokolása20 leszögezi, hogy Magyarország egyetemek száma tekintetében továbbra is messze mögötte marad a nyugati államoknak. Táblázatos formában jól szemlélteti, hogy míg Magyarországon 9,1 millió lakosra jut 1 egyetem, addig pl. Svájcban 0,5 millió, Hollandiában 1,1 millió, Olaszországban 1,9 millió, Szerbiában 2,6 millió, Romániában 2,9 millió, Ausztriában 3,5 millió, Bulgáriában pedig 4 millió lakosra. Az indokolás tartalmazza a kolozsvári és budapesti egyetemek hallgatói létszámára vonatkozó statisztikai adatokat is, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a hallgatóság számának folyamatos növekedése — az orvostanhallgatók száma 1896-tól 1910-ig háromszorosára emelkedett — is különösen sürgetővé tette a felsőoktatási helyek létesítését. A miniszter az egyetemek számát azért is szaporítandónak tartotta, „mert csak így lehet azon veszélyek ellen küzdeni, a melyek a mindjobban mutatkozó túlzott összpontosításból, az egyes culturintézményeknek a fővárosba tereléséből folynak. Valamely ország úgy gazdasági, mint művelődési tekintetben csak akkor remélhet igazán nemzeti felvirágzást, ha a gazdasági élet és a közművelődési munkásság nemcsak a fővárosban összpontosul, hanem erős vidéki centrumok is alakulnak, a melyek az őket környező területekre is termékenyítőleg hatnak. [...] S bizonyos, hogy ha elismerjük is a fővárosnak feltétlenül vonzó erejét, a kisebb városokba való élés vagy tanulás olyan előnyökkel jár, a melyek a tanárokat és a hallgatóságot bőven kárpótolhatják sok olyan értékért, a melyben csak a fővárosban részesedhetnek. Különösen az ifjúság szempontjából tartom nagyfontosságúnak a vidéki egyetemek pártolását. Az egészségesebb, egyszerűbb és szerényebb életmód megszokása, a tanároknak és tanulóifjúságnak közvetlenebb érintkezése, a tanulóifjúság egymásrautaltsága, mind oly mozzanatok, a melyek a jövő nemzedékének nevelése, jellemfejlesztése és alapos képzése szempontjából nagy jelentőséggel bírnak.”21 18 2010 őszén a pécsi egyetem gondolatának népszerűsítésére, Nedtvich polgármester nagybizottságot alakított a Dunántúl törvényhatóságainak és elismert társadalmi személyiségeinek részvételével. Schmelczer- Pohánka, 185. o. 19 Az 1910-1915. évi országgyűlés képviselőházának irományai, 439. sz. iromány. XIV. kötet, 251- 252. o. Pesti Könyvnyomda Rt, Budapest 1913. 20 Lásd bővebben P. Szabó Béla: Az 1912. évi XXXVI. törvénycikk „a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállításáról” szövege és miniszteri indokolása, In Gerundium 2011/1-2., 135- 136.0. 21 Indokolás 1912., 262 . o. 25
